Ferencz Győző: Nem kérhetem

Hazajött a sárkánykirály, s így szólt:
- Hm, miféle emberszagot érzek itt,
kit mertél ide beereszteni, közönséges
embert, az én hírem, tudtom nélkül?
Nem kérhetem számon múltadat.
Nem kérhetem, tagadd meg magad.
Elmúlt, de él; benned fönnmaradt.
Tiéd. Akármi: néhány adat.
Ha tagadsz is, a múlt nem tagad.
Múlt, de a jelenre visszahat.
Nem kérhetem számon múltadat,
nem kérhetem, tagadd meg magad.
Nem tudtad eltemetni végleg:
(miféle emberszagot érzek?)
előkerül mindig valami;
nem tudom nem látni, hallani.

E’ tornato il re dragone, e disse cosi:
- Hm, quale odor’ d’uomo che sento,
Chi hai osato a far entrare, di nascosto,
A mia insaputa, un uomo qualunque?
Non pòsso chieder conto del tuo passato.
Che tu rinnega té stessa, pretendere non oso.
E’ passato, ma è vivo: in te soppravvissuto.
E’ tuo. Qualsiasi cosa: qualche dato.
Anche se lo rinneghi, il passato non ti rinnega.
E’ passato, ma influisce sul presente.
Non posso chieder’ conto del tuo passato,
Non posso pretendere, rinnegalo tu stesso.
Non sei riuscita a seppelirlo del tutto:
(quale odor d’uomo che sento?)
Ogni tanto qualcosa riappare,
Non so, non si vede, nè si sente.