Gergely Ágnes: Beneath Pannonia’s sky (Pannon ég alatt in English)

Portre of Gergely Ágnes

Pannon ég alatt (Hungarian)

A présház alatt megfordul az út

jobbra lehajlok s látom a falut

 

a kékre csiszolt hegyi utakon

idegen vagyok kíváncsiskodom

 

ember sehol csak szőlő és akác

antennák alatt homokból a ház

 

pincék között és pannon ég alatt

szürke próféta kis szamár halad

 

gyöngyház fülével hátrainteget

ez volt a tisztes plebejusnegyed

 

ötszáz év előtt itt hagytak nyomot

kordéjukkal a kalmár vándorok

 

innen nézték a haragos időt

a szelíd pékek és a bábsütők

 

s a várból visszaszólt a zene tánc

és olasz fényével a reneszánsz

 

s amerre egy-egy kordé elhaladt

utak nőttek a pannon ég alatt

 

s barna kaftánját meghúzva magán

az én ősöm is erre jött talán

 

s ahol most én az útszélen megállt

körülnézett és félve prédikált

 

vagy az a másik az a józanabb

ihol csinált szattyán topánokat

 

és szépanyám kis sárgaszemű nő

nézte hogy kutya ne szökjön elő

 

kicsapta játszani a gyereket

és énekelt és füveket szedett

 

s a zsoltár és a cserszag szerteszállt

a dombok körül járta a határt

 

széllel vesződött télben áttelelt

a férgek nagy gyomrából újrakelt

 

így jártak mind a lábnyomuk ezüst

jöttek hivatlan szépen mint a füst

 

s ahogy én védem a magam rögét

őket is megvédte a pannon ég

 

innen is túl is kéklik az az út

hát menjen innen fusson aki tud.

 

Visegrád, 1964



Uploaded byP. T.
Source of the quotationhttp://dia.jadox.pim.hu/jetspeed

Beneath Pannonia’s sky (English)

The road turns by the press-house and a white

mud village greets me huddling to the right,

 

blue winding polished hill road that I see

with an intruder's curiosity

 

with not a soul just trees and tidy lines

of modest homes with aerials and vines

 

past wine vaults and beneath Pannonia's sky

a grey prophet -- a little donkey -- ambles by

 

she waves back with a mother-of-pearl ear --

the prosperous plebeian class dwelled here

 

when carts of travelling merchants left a track

along these gentle hills five centuries back:

 

calm bakers of brown loaves and honey-bread

they watched above the mounting thunderhead

 

behind them a castle resounded with music and dance

of the Renaissance with Italian elegance

 

and roads took root wherever their carts would ply

their trundling trade beneath Pannonia's sky --

 

in his brown caftan tightly wrapped, one day

my own forefather might have come this way

 

and where I stand he might have glanced and slowed

his pace to preach with caution by the road

 

perhaps that other one, more sober, plain

made fancy saffian footwear by the lane

 

as his wife with amber eyes surveyed the ground

and kept her guard against a hostile hound

 

and a toddler played about her gathering

herbs from these very slopes and she would sing --

 

their psalms and their tanned leathers' scent would fill

the air and travel far beyond the hill

 

surviving winters, with the gales they flew

and from the maggots' entrails rose anew...

 

these lands caress them softly like a shroud

they came unasked and graceful like a cloud

 

they were, as I protect and hold to my

own soil, protected by Pannonia's sky:

 

both ways the road winds blue beyond your span

so leave this land and run, run... if you can.



Uploaded byP. T.
Source of the quotationhttp://www.newenglishreview.org

minimap