Hell István: Hajnali ének

Portre of Hell István

Hajnali ének (Hungarian)

Jeszenyin Szergej Alekszandrovicsnak

Elkártyáztam a gyenge szivem,
suhogasd le a szoknyád, hajnal!
Pálinkát lehelek rád szeliden,
megháglak nehezen, halkan.

Jőj, Oroszország, vodka-virág,
nevetés nékem a véred!
Pince-fehérek a volgai fák,
tejszínű, szűz ez az ének.

Lebukik fejem és úgy zokogok,
haloványul bennem a bánat,
veretik körülöttem az ősi dobot,
szaladok, hajnal, utánad.

Ez a csont-pufogás, ez a hanti-rege
hitemet hirdeti híven,
kataton bálvány, légy fekete,
hiszen elkártyáztam a szívem.

 
Vlagyimir, 1973*

 
*„Az alábbi verset 1973-ban írtam Közép-Oroszországban, Vlagyimirban, amikor én még költő (és 22 éves) voltam. Sokan ismerik, énekelik, de romlott szöveggel. Hát - ez a hiteles. Megjelent az Élve fogó csapda c. kötetemben, 1992 körül. Előtte a "régi" Mozgóban még a 70-es években.” 



Uploaded byP. T.
Source of the quotationhttp://napverse.nolblog.hu

minimap