Hell István: Jutarnja pesma (Hajnali ének in Serbian)

Portre of Hell István

Hajnali ének (Hungarian)

Jeszenyin Szergej Alekszandrovicsnak

Elkártyáztam a gyenge szivem,
suhogasd le a szoknyád, hajnal!
Pálinkát lehelek rád szeliden,
megháglak nehezen, halkan.

Jőj, Oroszország, vodka-virág,
nevetés nékem a véred!
Pince-fehérek a volgai fák,
tejszínű, szűz ez az ének.

Lebukik fejem és úgy zokogok,
haloványul bennem a bánat,
veretik körülöttem az ősi dobot,
szaladok, hajnal, utánad.

Ez a csont-pufogás, ez a hanti-rege
hitemet hirdeti híven,
kataton bálvány, légy fekete,
hiszen elkártyáztam a szívem.

 
Vlagyimir, 1973*

 
*„Az alábbi verset 1973-ban írtam Közép-Oroszországban, Vlagyimirban, amikor én még költő (és 22 éves) voltam. Sokan ismerik, énekelik, de romlott szöveggel. Hát - ez a hiteles. Megjelent az Élve fogó csapda c. kötetemben, 1992 körül. Előtte a "régi" Mozgóban még a 70-es években.” 



Uploaded byP. T.
Source of the quotationhttp://napverse.nolblog.hu

Jutarnja pesma (Serbian)

Sergeju Aleksandroviču Jesenjinu

Prokockao moje srce slabašno,
otresi svoju suknju, zoro!
Uzdahom rakije te opijam, pitomo,
na jedvite jade te naguzim, polako.

Dođi Rusijo, cvetu vodke,
smeh mi je krv tvoja!
Topole Volge bele kao bačvare,
nevina je ta pesma, boje mleka.

Pade mi glava samo suzim,
bledi se tuga u meni,
oglašavaju se drevni bubnjevi,
svitanjo za tobom jurim.

To pucketanje kostiju, mit humke
oglašava moje ubeđenje,
budi crn izbezumljeni idole,
ta prokockao moje srce.

 
Vlađimir, 1973*
 
 
*„Tu pesmu sam 1973. u Vlađimiru, u Središnjoj Rusiji (sa 22 godine) pisao kad sam još pesnik bio. Mnogi poznaju, pevaju, ali sa iskrivljenim tekstom. Pa – to je verna verzija. Objavljeno je oko 1992. u mojoj knjizi Klopka koja žive hvata. Pre toga 70-tih godina i u „starom” Mobilnom.”



Uploaded byP. T.
Source of the quotationF. I.

minimap