This website is using cookies

We use cookies to ensure that we give you the best experience on our website. If you continue without changing your settings, we'll assume that you are happy to receive all cookies on this website. 

József Attila: Tell me what lies in store for a man... (Mondd, mit érlel… in English)

Portre of József Attila

Mondd, mit érlel… (Hungarian)

Mondd, mit érlel annak a sorsa,

akinek nem jut kapanyél;

kinek bajszán nem billeg morzsa,

ki setét gondok közt henyél;

ültetne krumplit harmadába

s nincs szabad föld egy kapa se,

s csomókban hull a hajaszála

s nem veszi észre maga se?

 

Mondd, mit érlel annak a sorsa,

akinek öt holdja terem;

lompos tyúkja kárál a torsra

s gondjai fészke a verem;

s igája nem zörög, sem ökre

nem bőg elnyújtva - nincs neki -

s mélyéről párolog a bögre,

ha kis családját eteti?

 

Mondd, mit érlel annak a sorsa,

ki maga él, maga keres;

levesének nincs sava-borsa,

hitelt nem ád a fűszeres;

egy tört széke van, hogy begyújtson,

repedt kályháján macska ül,

ritmust lóbál az ajtókulcson,

néz, néz, s lefekszik egyedül?

 

Mondd, mit érlel annak a sorsa,

ki családjáért dolgozik;

veszekszenek, kié a torzsa,

és csak a nagy lány néz mozit;

a nő mindig mos - lucsok holtja -

szájíze mint a főzelék

s a szigor a lámpát ha eloltja,

csend fülel, motoz a setét?

 

Mondd, mit érlel annak a sorsa,

ki a gyár körül őgyeleg;

helyén a kapszlit nő kapdossa

s elfakult fejű kisgyerek;

s a palánkon hiába néz át,

hiába cipel kosarat,

szatyrot, - ha elalszik, fölrázzák

s lebukik, hogyha fosztogat?

 

Mondd, mit érlel annak a sorsa,

ki sót mér, krumplit, kenyeret,

hozomra, újságpapirosba

s nem söpri le a mérleget;

s ritkás fény közt morogva rámol

- az adó hosszú, nagy a bér -

s mi haszna sincs, hiába számol

többet a petróleumért?

 

S mondd, mit érlel annak a sorsa,

ki költő s fél és így dalol;

felesége a padlót mossa

s ő másolás után lohol;

neve, ha van, csak áruvédjegy,

mint akármely mosóporé,

s élete, ha van élte még egy,

a proletár utókoré?!

 

1932. jan.



Uploaded byP. T.
Source of the quotationhttp://mek.oszk.hu

Tell me what lies in store for a man... (English)

Tell me what lies in store for a man

who gets no chance to hoe or dig,

from whose moustache no crumb dangles

and who’s idle among dark worries;

anyone’s spuds he’d plant for a third

taut there isn’t an inch of free land left

and his hair is falling out in tufts

- he hasn’t even noticed it yet?

 

Tell me what lies in store for a man

who has five acres and a bit,

his scraggy hen squawks at the stumps

the nest of his worries is the pit.

His yoke doesn’t creak and his ox

does not bellow - he hasn’t any

from the bottom of the mug rises the steam

as he feeds his small family?

 

Tell me what lies in store for a man

who lives alone who works alone,

he has no pepper and salt for his soup

the grocer would not sell things on loan.

He has a chair - to make fire with

a cat sits on his cracked stove

he rhythmically swings the key of the door

he gazes and goes to bed alone?

 

Tell me what lies in store for a man

who works to keep his family;

They quarrel over the cabbage stalk

only the big girl can go to a movie.

The wife just washes - a slave to sludge -

her mouth has a taste of vegetables

when strictness turns the burning light out

silence eavesdrops, darkness gropes about?

 

Tell me what lies in store for a man

who is out of work and lounges about,

a woman is clapping the lid in his place

or a small blond boy with a colourless face;

he vainly looks through the factory fence

- he carries baskets when he is awake -

if he pilfers things he is easily caught

when falling asleep, they give him a shake?

 

Tell me what lies in store for a man

who weighs out potatoes bread and salt,

wrapped in newspapers, sold on tick

he leaves the balance-pan upswept.

Muttering he potters in the dark

- the debts are large, the rent is high -

it’s no good charging more for the oil

there’s no profit - he doesn’t know why?

 

And tell me what lies in store for a man

who’s a poet, afraid and sings like this,

his wife washes floors and he

spends the day typing out copies.

His name, if he has one, is just a trade-mark

like washing powders of utility

and his life, if he still has a life

belongs to a poor men’s posterity.



Uploaded byP. T.
Source of the quotationhttp://www.mathstat.dal.ca

minimap