This website is using cookies

We use cookies to ensure that we give you the best experience on our website. If you continue without changing your settings, we'll assume that you are happy to receive all cookies on this website. 

József Attila: At last (Végül in English)

Portre of József Attila

Back to the translator

Végül (Hungarian)

Kazánt súroltam; vágtam sarjat;

elnyúltam rothadt szalmazsákon;

bíró elítélt; hülye csúfolt;

pincéből tódult ragyogásom.

Csókoltam lányt, aki dalolva

ropogós cipót sütött másnak.

Ruhát kaptam és könyvet adtam

a parasztnak és a munkásnak.

Egy jómódú leányt szerettem,

osztálya elragadta tőlem.

Két naponként csak egyszer ettem

és gyomorbajos lett belőlem.

Éreztem, forgó, gyulladásos

gyomor a világ is és nyálkás,

gyomorbeteg szerelmünk, elménk

s a háború csak véres hányás.

S mert savanykás csönd tölti szánkat,

szivembe rúgtam, ordítson már!

Hogyan is hagyna dolgos elmém

feledtető, de bérdaloknál.

Kínáltak pénzt nagy sok bosszúmért,

pap mondta: Fiam, szállj az úrhoz!

S tudtam, ki üres kézzel tér meg,

baltát, kapát meg köveket hoz.

Villogó szívű, győzni bíró

vagyok, kinek kell legyen kedve

igazat tenni, pártot állni,

ím, e szigorú emlékekre.

De emlékhez mi közöm nékem?

Rongy ceruzámat inkább leteszem

s köszörülöm a kasza élit,

mert földünkön az idő érik,

zajtalanul és félelmesen.



Uploaded byP. T.
Source of the quotationhttp://www.mek.oszk.hu

At last (English)

I have scrubbed boilers, I have cut seedlings,

On rotting straw mattresses I’ve found sleep;

Judges have sentenced me, fools have mocked me,

My glitter poured forth from cellars deep.

I’ve kissed a girl who sang even as

she was baking someone else’s bread,

I was given clothes and I gave books

to peasants and to workers instead.

I was in love with a well-to-do girl

but her own class wrested her from me;

I ate but once every other day

and I got an ulcer finally.

I’ve felt that the world, too, was a turning

inflamed stomach and that slimy thing,

our dyspeptic love was our mind, while war

was nothing but bloody vomiting.

Since sourish silence has filled our mouth,

I kicked my heart that it might shout with rage.

How could my active mind content itself

with lulling songs composed for a wage.

They offered money for my great vengeance;

Priests have said: trust in the Lord, my son.

And I knew, he who returned empty-handed,

with axes and hoes and stones would come.

I have flashing eyes and the will to win,

and I must have the willingness, the means

to do justice and so to take sides

with these severest of memories.

But what concern are memories to me?

Rather, I lay my worthless pencil down

and start grinding the scythe’s edge instead,

for time is ripening in our land

with a silent, threatening sound.



Uploaded byP. T.
Source of the quotation http://www.mathstat.dal.ca

minimap