Kölcsey Ferenc: Inno¹ (Himnusz in Italian)

Portre of Kölcsey Ferenc
Portre of Melinda B. Tamás-Tarr

Back to the translator

Himnusz (Hungarian)

A magyar nép zivataros századaiból.

 

Isten, áldd meg a magyart

Jó kedvvel, bőséggel,

Nyújts feléje védő kart,

Ha küzd ellenséggel;

Bal sors akit régen tép,

Hozz rá víg esztendőt,

Megbünhödte már e nép

A multat s jövendőt!

 

Őseinket felhozád

Kárpát szent bércére,

Általad nyert szép hazát

Bendegúznak vére.

S merre zúgnak habjai

Tiszának, Dunának,

Árpád hős magzatjai

Felvirágozának.

 

Értünk Kunság mezein

Ért kalászt lengettél,

Tokaj szőlővesszein

Nektárt csepegtettél.

Zászlónk gyakran plántálád

Vad török sáncára,

S nyögte Mátyás bús hadát

Bécsnek büszke vára.

 

Hajh, de bűneink miatt

Gyúlt harag kebledben,

S elsújtád villámidat

Dörgő fellegedben,

Most rabló mongol nyilát

Zúgattad felettünk,

Majd töröktől rabigát

Vállainkra vettünk.

 

Hányszor zengett ajkain

Ozman vad népének

Vert hadunk csonthalmain

Győzedelmi ének!

Hányszor támadt tenfiad

Szép hazám kebledre,

S lettél magzatod miatt

Magzatod hamvvedre!

 

Bújt az üldözött s felé

Kard nyúl barlangjában,

Szerte nézett s nem lelé

Honját a hazában,

Bércre hág és völgybe száll,

Bú s kétség mellette,

Vérözön lábainál,

S lángtenger fölette.

 

Vár állott, most kőhalom,

Kedv s öröm röpkedtek,

Halálhörgés, siralom

Zajlik már helyettek.

S ah, szabadság nem virúl

A holtnak véréből,

Kínzó rabság könnye hull

Árvánk hő szeméből!

 

Szánd meg Isten a magyart

Kit vészek hányának,

Nyújts feléje védő kart

Tengerén kínjának.

Bal sors akit régen tép,

Hozz rá víg esztendőt,

Megbünhödte már e nép

A multat s jövendőt!



Source of the quotationhttp://www.himnusz.hu/

Inno¹ (Italian)

 

 

Benedici Iddio, il Magiaro,

Con dovizie e buon umor,

Porgigli tuo braccio protettor

Quando combatte l’invasor.

Sorte avversa subì ognor,

Portagli anno miglior

Questo popolo già espiò

Il passato e il futuro!

 

Conducesti i nostri antenati

Sulla sacra roccia dei Carpazi,

Di Bendegúz la progenie

Trovò la bella patria: a Te grazie.

Dove le onde gorgogliano

Del Tibisco e Danubio,

Dell’Árpád i prodi posteri

Divennero prosperi.

 

Per noi sui campi di Cumania

Mèssi ricche sventolasti,

A Tokaj, ai colli dei viti

Nettare ci prodigasti.

Spesso piantasti il nostro labaro

Sulle trincee del truce Ottomano,

E l’altera reggia di Vienna

Subì l’armata mesta di Mattia².

 

Ahi, per nostri peccati pure

L’ira s’incendiò nel tuo cuore,

E dei tuoi folgori scoccasti

Tra le tue nubi tuonanti.

Prìa contro di noi saettasti

Dei Mongoli rapaci i dardi,

E poi dei Turchi il giogo

Le nostre spalle ci gravò.

 

Quante volte il peama risuonò

Dalle labbra dell’Ottomano bruto

Sopra gli ammassi d’ossa

Di  nostre schiere vinte!

Quante volte tuoi propri proli

Si scagliaron contro di Te,

E tu, patria mia, fosti urna

Per le ceneri di tua stessa stirpe!

 

Il braccato si nascose

Ma la spada lo raggiunse,

Pur cercando ovunque rimase

Senza patria nel suo Paese.

Traversò rocce di monti e valli

In preda di tristezza e dubbi,

Ai suoi piedi bagno di sangue

Ed in alto v’è un cielo ch’arde.

 

V’era una roccia, or son ruderi

Dov’aleggiava gaiezza e gioia,

Ora esse son sostituite

Dai lamenti e rantoli di morte.

Ahimè,  libertà non sboccia

Dal sangue dei defunti,

Lacrime di schiavitù atroce

Versano gli occhi d’orfani nostri! 

 

Abbi pietà Iddio, per il Magiaro

Chi fu straziato da più di un disastro,

Porgigli tuo braccio protettor

Su di un mare di dolor.

Sorte aversa subì ognor,

Portagli anno miglior,

Questo popolo già espiò

Il  passato e il futuro!

 

N.d.T.:

¹ È l’inno nazionale degli Ungheresi musicata dal compositore Ferenc Erkel (1810-1893) - si canta soltanto la prima strofa alle cerimonie ufficiali -, creatore del melodramma nazionale magiaro  «Hunyadi László»/«Ladislao Hunyadi» (1844), «Bánk bán»/«Bano Bank». Le parole dell'inno ungherese sono insolite per il genere, perché rivolgono una preghiera a Dio, invece di celebrare l'orgoglio nazionale. Allo scoccare della mezzanotte del giorno di San Silvestro, la radio e televisione ungherese manda in onda l'Inno Nazionale e nelle case la gente si alza in piedi ed intona l'inno stesso assieme a «Szózat»/«Appello» di Mihály Vörösmarty (1800-1855).

²  Re Mátyás Hunyadi/Mátyás Corvin [Korvin] (regnò: 1458-1490)



Uploaded byP. T.
Source of the quotationhttp://mek.oszk.hu

minimap