Kemény István: Un ospite a Berlino (Egy vendég Berlinben in Italian)

Portre of Kemény István

Egy vendég Berlinben (Hungarian)

Itt németek vannak az utcán
és a földalattin, de mind, mind
déli nyelveken beszél.
Az egyik beül a pizzériába,
pizzériát nyit a másik,
a harmadik egy sokkal régebbi
asztaltól figyeli őket -
hol van már a rend?
Németország meleg étel,
ínyencek csettintgetése
hallatszik az égből.

Az ég
különben is furcsa.
Újabban enne, folyton
csak enne az ég,
sokat mond, beszél, beszél,
de gyakran a legegyszerűbb szavak
nem jutnak eszébe. Ha
felnőtt lánya lenne az égnek, az
most titokban meghökkenve figyelné,
rábízhatja-e még a saját gyerekét.

Á, gúny!
Légy jó fiú, szállj el innen,
ne is szállj el, oszolj el idefönn,
ez most egy alkalmas ég,
jó ég, kegyelmes ég.
Ha nem megy, szállj vissza rám,
elviszlek én,
otthon vigyázok rád majd,
és ígérem, rögtön szólok, ha
kellesz megint.



Un ospite a Berlino (Italian)

Qui, sulle strade e sulle metropolitane,
sono tutti tedesci, ma tutti,
tutti parlano una lingua del sud.
Uno entra in una pizzeria,
l’altro apre una pizzeria,
il terzo li osserva, da un tavolo
molto più vecchio –
ma l’ordine che fine ha fatto?
Germania un cibo caldo,
dal cielo il schioccare
dei buongustai si sente.

D’altronde,
qui perfino il cielo è strano.
Ultimamente il cielo vorebbe
mangiare, continuamente mangiare,
dice tante cose, parla, parla,
ma spesso non ricorda neppure
le parole più semplici. Se il cielo avesse una
figlia adulta, ora lei l’osserverebbe
stupita, domandandosi se è il caso
di affidargli i propri figli.

Ah, dileggio!
Sii un bravo ragazzo, vola via di qua,
anzi no, diradati quassù,
questo cielo ora è adatto,
cielo buono, cielo clemente.
Se non ci riesci, torna da me,
ti porto via io,
ti accudirò a casa,
e ti prometto di avvisarti subito,
se ci sarà nuovamente bisogno di te.



Uploaded byCikos Ibolja
Source of the quotationsaját

minimap