Kiss Judit Ágnes: Glas* (Szó in Serbian)

Portre of Kiss Judit Ágnes

Szó (Hungarian)

Hazádból, hogyha még bírod,
Ne menj el, ó, magyar.
Hogy menekülj, lesz mindig ok,
És mindig, hogy maradj.
 
Itt áldozat, s vajon mi ott?
Bevándorló lehetsz,
Nem tudhatod, végül melyik
A súlyosabb kereszt.
 
Ez a föld régóta ugar,
Terméketlen, sivár,
De van még, ki zenét szerez,
És színházat csinál,
 
Szeret és harcol semmiért,
Mert másként nem tehet.
Hogy itt vagy, erőt ad nekik,
S ők itt vannak veled.
 
Lehet, hogy nem jön jobb soha,
Ki itt él, mélyrepül.
Megúszhatják a vétkesek,
S te bűnhődsz vétlenül,
 
Míg annyi jóval van tele                   
A másik serpenyő,
Ha baj van, ki ne mentené,
Ami még menthető?
 
De itt van szükség rád nagyon,
Sötétben lenni fény,
Hogy fölemeld, ki megrogyott,
És bátorítsd, ki fél.
 
Maradj, mert meg kell védeni,
Kinek nincs is hova,
Legyen szegény, hajléktalan,
Zsidó, meleg, roma,
 
Vagy bárki más, aki alól
Kihúzták a talajt.
Légy fül, ha semmit nem tehetsz,
Ki hallja még a jajt.
 
Ez frontvonal, ez harcmező,
S még így is otthonod,
Rád simul minden rég bejárt
Tered, kamaszkorod.
 
Taposhatnak röhögve mind
Az összes elveden,
De szétolvadnak a szavak
Az anyanyelveden.
 
Ne hidd, hogy semmi eszközöd,
Fegyver vagy te magad,
Mind különleges ügynök az,
Ki mégis itt marad.
 
Maradj tövisnek, bőr alatt,
Ha bírod még, magyar,
Légy viszkető seb, mit a kéz
Álmában is vakar.
 
Itt áldás is, másutt csak egy
Bevándorló lehetsz.
Ki mondja meg, végül melyik
A súlyosabb kereszt?



Uploaded byP. T.
Source of the quotationhttp://www.szeretlekmagyarorszag.hu

Glas* (Serbian)

Domovinu, ako još podnosiš,
O, Mađaru, ne napuštaj.
Uvek ćeš naći razloga da bežis,
Ali u izboru je i ostanak.
 
Ovde si žrtva, a tamo?
Kao priselac ćeš živeti,
Na koncu ni nećeš znati,
Koji krst je teži.
 
Ova zemlja je odavno ugar,
Neplodna, jalova,
Ali ima ko još komponira
I pozorište stvara,
 
Voli i bori se za ništa,
Jer ne može drugačije.
Da si tu, snagu im daje,
I oni su tu da tebe hrabre.
 
Možda ono bolje nikad neće stići,
Ko tu živi, nisko leti.
Mogu grešnici nekažnjeno proći,
A ti kao nedužnik ispaštati,
 
Dok je druga šerpa
Sa izobiljem ispunjena,
Ko ne bi spasio, što se spasiti da,
Ako ga sustiže potreba?
 
Ali tu si zaista potreban,
U mraku si svetlost,
Jer posrnulog podižeš,
I hrabriš uplašenog.
 
Ostani jer treba zaštita onom
Ko nema kud,
Ko je siromah, beskućnik,
Jevrej, istopolac, rom,
 
Ili bilo ko drugi koga su
Onesposobili.
U svojoj nemoći, budi uho,
Ko će jauk čuti.
 
To je front, to je bojno polje,
Al i tako je tvoj dom,
Tebe prati svaki odavno znan
Trg, mladost.
 
Mogu tvoje principe
S užitkom gaziti,
Ali na tvom maternjem jeziku
Reči rugla će se rastopiti.
 
Ne veruj da nemaš nikakvu moć,
Oružje si ti sam,
Svako ko ipak ostaje,
Agent je poseban.
 
Ostani kao trn ispod kože,
Ako još podnosiš, Mađaru,
Budi rana koja svrbi, kao ruka
Koja grebe, pa i u snu.
 
Ovde i halal, drugde samo jedan
Priselac možeš biti.
Na koncu koji krst je teži,
Ko će prosuditi?
 
*Naslov pesme i po koja upotrebljena reč u samoj pesmi je uputa na pesmu Mihalja Verešmartija: Proglas (Vörösmarty Mihály: Szózat)



Uploaded byFehér Illés
Source of the quotationhttp://feherilles.blogspot.com

minimap