Kosztolányi Dezső: Adamo (Ádám in Italian)

Portre of Kosztolányi Dezső

Ádám (Hungarian)

Most sokszor gondolok arcodra, Ádám,

Bús ősapám, mert fáj, hogy létezem

S a nevem: Ember. A gond szolgaágyán

Feléd lóbázom csüggeteg kezem.

 

Papagály s tigris közt csúf ember-állat,

Kire kövér kenyérfa bólogat,

Körömmel vakarod vörös szakállad

S úgy képzelem, hogy véres a fogad.

 

Ó első Ember... ó fájdalmak útja...

Te vagy a szennyes óceánnak kútja,

Amelyből fájó sorsomat öröklöm.

 

Bár láthatnálak színről-színre téged,

Hogy most, mikor könny, átok és jaj éget,

Őrjöngve az arcodba vágjam öklöm.

 

1915



Uploaded byP. T.
Source of the quotationhttp://www.epa.hu/00000/00022

Adamo (Italian)

Sul tuo viso, faccio spesso un pensiero, Adamo,

Mio accorato antenato, perché l’esistenza, mi duole

Il mio nome è: Uomo. Sul letto servile dell’affanno,

Verso di te dimeno, la mia mano, sconsolato.

 

Tra un pappagallo e una tigre, un laido uomo – animale,

Su di te grasso artocarpo ondeggia,

La barba fulva, gratti con le unghie

A me sembra, che ti stia sanguinando il dente.

 

O, primo  Uomo…  o, percorso  del dolore…

Tu sei il pozzo, del  lurido oceano,

Da cui il mio destino doloroso l’ho ereditato.

 

Faccia in faccia, mi piacerebbe  incontrarti,

Or’ che di lacrime,maledizioni e dolori brucio,

Per sbatterti  in  faccia il mio pugno furibondo.



Uploaded byCikos Ibolja
Source of the quotationsaját

minimap