This website is using cookies

We use cookies to ensure that we give you the best experience on our website. If you continue without changing your settings, we'll assume that you are happy to receive all cookies on this website. 

Kosztolányi Dezső: Litánia (Az én koromban…)

Portre of Kosztolányi Dezső

Litánia (Az én koromban…) (Hungarian)

Az én koromban:
zörgött az egekben a gépek acélja.

Az én koromban:
nem tudta az emberiség, mi a célja.

Az én koromban:
beszéltek a falban a drótok, a lelkek.

Az én koromban:
vad, bábeli nyelvzavarok feleseltek.

Az én koromban:
öngyilkosok ezrei földre borultak.

Az én koromban:
méreggel aludtak el a nyomorultak.

Az én koromban:
kínpadra feküdtek az árva, beteg nők.

Az én koromban:
lélekbe kutattak a lélekelemzők.

Az én koromban:
mint koldusok álltak a sarkon az épek.

Az én koromban:
recsegtek a trónok, a bankok, a népek.

Az én koromban:
mily dal remegett, a velőkig üvöltő.

Az én koromban:
prózára szerelte a verset a költő.

Az én koromban:
mindannyian ó de magunkra maradtunk.

Az én koromban:
sírtunk, amikor kenyerünkbe haraptunk.

Az én koromban:
nem volt, ki szegény szíveket melegítsen.

Az én koromban:
álmatlanul ült arany-ágyon az Isten.

 
1932



Uploaded byP. T.
Source of the quotationhttp://epa.oszk.hu

Litania (Ai tempi miei) (Italian)

Ai tempi miei:
l'acciaio degli aerei stormiva nel cielo.

Ai tempi miei:
l'umanità non conosceva il proprio traguardo.

Ai tempi miei:
nei muri parlavano i fili e le anime.

Ai tempi miei:
replicava la violenta, babelica confusione.

Ai tempi miei:
migliaia di suicidi si gettavano proni.

Ai tempi miei:
con il veleno si addormentavano i pitocchi.

Ai tempi miei:
povere donne, vivevano nella vessazione.

Ai tempi miei:
i psicanalasti frugavano nelle anime.

Ai tempi miei:
come mendicanti, all'angolo, stavano i sani.

Ai tempi miei:
scricchiolavano i popoli, banche e i troni.

Ai tempi miei:
tal canto vibrava, fino al midollo ruggiva.

Ai tempi miei:
il poeta, la poesia in prosa trasformava.

Ai tempi miei:
siamo rimasti, ahimè, tutti cosi soli.

Ai tempi miei:
piangendo mordevamo i nostri pani.

Ai tempi miei:
i poveri cuori, non c'era nessuno per riscaldare.

Ai tempi miei:
sul suo letto dorato, Dio sedeva insonne.



Uploaded byCikos Ibolja
Source of the quotationsaját

Related videos


minimap