Kosztolányi Dezső: Rapsodia (Rapszódia in Italian)

Portre of Kosztolányi Dezső

Rapszódia (Hungarian)

Nincs, ahova hazatérjek,

ténfergek, mint a kísértet

éjszaka.

 

Süt a napfény, mégse látnak,

a magyar a nagyvilágnak

árvája.

 

Megy az élet, jő az élet,

ebek vagyunk és cselédek,

bolondok.

 

Jajgatok, de nincs, ki hallja,

vizes a kalapom alja

a könnytől.

 

Jaj, ha szám egyet kiáltna,

kitűzném a kapufára

szívemet.

 

Csak csöndesen, szívem aludj,

jó nekem így, jó nekem úgy,

akárhogy.

 

Így végezték bús hatalmak,

olcsó víz a magyar harmat,

sárba hull.

 

Mit bánják ők? Nevetnek ők,

várnak akácos temetők

mireánk.

 

Édesanyám, minek szültél?

Elhervadtál, megőszültél

hiába.



Uploaded byP. T.
Source of the quotationhttp://mek.niif.hu

Rapsodia (Italian)

Non ho in cui rincasare,

come uno spettro brancolo

di notte.

 

Splende il sol, ma non ti vedo

per il mondo il magiaro

è orfano.

 

La vita passa e viene,

siamo cani e schiavi,

anormali.

 

Mi lagno, ma nessuno l’ode,

il fondo del mio cappello

è zuppo di pianto.

 

Se la mia bocca gridasse

salderei sul palo del portone

il mio cuore.

 

Silenzio! Dormi, cuor mio!

Così va bene o in altro modo,

in qualunque modo.

 

I tristi potenti han così finito,

la rugiada magiara è scarsa acqua,

nel limo casca.

 

Che s’importa! Loro ridono,

i camposanti d’acacia

c’attendono.

 

Madre, perché m’hai voluto?

Ti sei assopita, ingrigita

invano.



Uploaded byP. T.
Source of the quotationhttp://mek.oszk.hu

minimap