Kovács András Ferenc: Poetik-Tankas (Költészettankák in German)

Portre of Kovács András Ferenc

Költészettankák (Hungarian)

Én sokan vagyok.
Én kevesen is vagyok.
Én néha vagyok.
Nem az, kiről azt hiszik -
ő az. Az nem én vagyok.

Az ismeretlen
Az könyvkukac vagy mimus.
Az megszállott vagy
balek. Az gyáva: költő -
mindenki helyett meghal.

Az másik halál.
Az ordenáré hazug.
Az tyúkperekről,
disznóóltűzvészekről
zeng. Az felgyújtja magát.

Az halhatatlan.
Az hiszékeny vagy főnix.
Az ostoba vagy
szabad. Az merész: költő -
túléli minden versét.

Az másik magány.
Az két betű közt szorong
egy névmásban. Az
egyes szám - többes személy
egyéb ragrendszerekben.

Ragozhatatlan.
Az ravaszkodó vagy csak
szelíd - nem látott
például könyvmáglyákat,
csak lágermúzeumot.

Az másik hiány -
az értelem kegyelme.
Hangok hiánya -
más törvényhez tartozó
gravitáló szavaké.

Sokallom magam.
Keveslem magam. Vagyok.
Én éppen vagyok.
Nem az, kiről azt vélik -
ő volt. Az nem én leszek.


Poetik-Tankas (German)

Ich bin gar viele.
Wie ich auch wenige bin.
Ich bin nur manchmal.
Nicht, den ihr zu kennen glaubt -
das ist er, das bin nicht ich.

Der ist unbekannt.
Ein Bücherwurm und Mime.
Besessen oder
Tölpel, voll Feigheit: Dichter -
er stirbt für alle.

Des andren Tod.
Der lügt, gänzlich ordinär.
Raunt nur von Gockeln,
Feuersbrunst im Schweinestall.
Und steckt sich dann selber an.

Der ist unsterblich,
leichtgläubig oder Phönix.
Der ist dumm oder
frei. Der ist mutig: Dichter -
überlebt den eignen Vers.

Einsam für andre.
Fiebert zwischen Buchstaben
im Pronomen. Der
ist erste Person - Plural
in sonstigen Systemen.

Unabwandelbar.
Er ist verschlagen oder
nur zahm - er sah nie
Buchverbrennungen etwa,
nur ein Lagermuseum.

Des andern Mangel -
die Gnade des Verstehens.
Fehlen der Stimmen -
hörig anderem Gesetz,
dem gravierender Worte.

Ich fühl mich zu viel.
Und auch zu wenig. Ich bin.
Ich bin so eben.
Nicht der, für den man mich hält.
Der war. Das werd ich nicht sein.



minimap