This website is using cookies

We use cookies to ensure that we give you the best experience on our website. If you continue without changing your settings, we'll assume that you are happy to receive all cookies on this website. 

Kukorelly Endre: Jag pratar inte bort min tid (Én senkivel sem üldögélek in Swedish)

Portre of Kukorelly Endre

Én senkivel sem üldögélek (Hungarian)


(Egy)

Semmit
nem
használok
fel
ha
tudok,
amennyire
csak
tudom.

(Kettő)

Én senkivel
sem üldögélek.
És már
nem is
lehet. Egy
bánatos vers,
de aki
írta, az
jól van.
Most vacsorázik.
Most valami
másba kezd.
Neki így
épp megfelel.

(Három)

Az előbb még
boldog voltam, vagy
erre emlékszem legalább.
De nem volt
az jó, a
boldogság, és nem
jó szeretni sem.
Nem jó szeretni.
Kiviszem a tálcát.
Valamikbe belefogok, és
ha sikerült, akkor
összecserélem. Nem jó,
igen. Mindjárt vége
van. Nem jó,
de mindjárt vége.
De nem viccelek.
Pedig sohasem viccelünk.

(Négy)

Volt a reggeli, ettünk,
és akkor föl, ettem
abból a valamiből, elrágtam,
aztán azonnal felállni, nincs
étvágyam, nem volt, alig
van, reggel, nem túl
korán, akkor pedig tovább
kellett cipelni, annyira kezdtem
izzadni attól, ettől az
egésztől, a rágástól, de
csak a hátam izzadt,
rátapadt az ing, csorgott
lefelé a víz, hogy
kiszakadok a súly
kiszakadok alóla, rátapad az
ingem ráragad, összetapadok vele,
kész voltam, és kész,
ilyenkor iszok vagy öblítek,
kiöblítem a számat, teljesen
kész voltam szerencsére azt
még szabad és akkor
felállni és cipelni tovább,
ahogy pedig cipelem, illeg.
A ház elé valahova
ezeket a fákat ültették.
Cseresznye dió diófák ilyen.
Ez, ami alig van.

(Öt)

Egy magas, mészfehér toronyban lakom.
Lent az udvar sarkában néhány
nagyobb fehér kő. Lefelé nézek.
Az asztalon a jégeső nyoma.
Mintha túl melegre sikerült volna
a nyár, gőzölög a növényzet.
Mert éppen most megy így.
Ez most az enyém, én
innen nézek. Most túlzásnak tartom
a meleget. Ne tartsam annak.



PublisherPannon Könyvkiadó, Budapest
Source of the quotationKukorelly Endre: Én senkivel sem üldögélek

Jag pratar inte bort min tid (Swedish)

(Ett)

Jag
förslösar
inget
om
jag
kan
låta
bli.

(Två)

Jag pratar inte bort
min tid.
Det kan
jag inte
längre. (En
sorglig dikt,
men han som
skrev den
mår bra.
Har just ätit middag.
Har just påbörjat
något annat.
Just så
vill han ha det.)

(Tre)

För en stund sedan
var jag lycklig, eller
åtminstone minns jag det så.
Men det kändes
inte bra, med all
lycka. Och inte heller
att älska någon.
Det känns inte bra att älska.
Jag bär ut brickan.
Jag gör något, och
om jag lyckas
gör jag tvärtom.
Nej, det är inte bra.
Snart är det slut.
Visst slutar det snart.
Jag skämtar faktiskt inte.
Vi skämtar ju förresten aldrig.

(Fyra)

Frukost.
Vi åt. Jag åt
av vad det nu var,
tuggade i mig det.
Så genast uppbrott.
Ingen aptit ( ) hade
ingen ( ) har ingen.
Morgon men inte för tidigt
för att vi ska kånka
vidare. ( ) Jag började svettas
rejält ( ) av
alltihop,
av tuggandet, men bara
på ryggen.
Skjortan klibbade fast,
det rann. ( )
Jag vek mig under
tyngden, vek mig.
Skjortan klibbade fast på mig,
klistrade sig fast och vi klibbade fast ( ) vid varandra.
Jag var helt utslagen, helt och hållet.
Då brukar jag dricka eller skölja av mig.
Skölja min mun.
Jag var helt utslagen
och det var tillåtet.
Sedan
reste vi oss upp och fortsatte
och medan jag kånkade gungade allt.
Framför huset hade
någon planterat träd,
körsbär, nötter, valnötsträd. Något
som knappt var något.

(Fem)

Jag bor i ett högt torn. Kalkvitt.
Nedanför det, i gårdens ena hörn, några
större vita stenar. Jag tittar ned.
På bordet spår efter hagel.
Som om sommaren lyckats
alltför väl. Vegetationen ångar.
Just nu lever jag. Just nu.
För det här är mitt nu.
Härifrån ser jag.
Nu tycker jag det är
för varmt.
Får inte tycka så.



PublisherÆegis Förlaf, Lund
Source of the quotationPå solsidan

minimap