Markó Béla: Anexă (Csatolmány in Romanian)

Portre of Markó Béla

Csatolmány (Hungarian)

Nagyanyám fiatal volt,
amikor elcsatolták,
akkor lett nagyanyátlan
s nagyon kicsi az ország.

Illetve: nagyanyátlan?
Talán inkább apátlan,
mert apám ott lubickolt
a nagyanyám  hasában.

Hát őt is elcsatolták,
s a húgát meg az öccsét,
hogy később kiegészült
az elcsatolt örökség.

A tehenet tejestől,
a tyúkot kakasostól,
elcsatolt háton csattant
szintúgy elcsatolt ostor.

S persze a malomárkot
és mindenféle dombot,
s ki minden faluban volt:
a köteles bolondot...

Három tenger kiszáradt,
eltűnt a végtelenség,
de maradt nekünk sok más
talanság és telenség.

Maradt az istenálddmeg,
bár inkább csak titokban,
s velünk maradt az Isten,
bár inkább csak szitokban.

Szívünk fölött kokárda,
mint ízes palacsinta,
vagy az is lehet, hogy már
inkább paprikás pizza.

Nagyapám nyugtalan volt,
s miután elcsatolták,
úgy döntött, hogy kezébe
veszi a saját sorsát.

Átkelt az óceánon,
keresett egy zsák dollárt,
és mind-mind hazaküldte,
de azt is elcsatolták.

Igaz, ez később történt,
addig a sok-sok dollár
átváltozott egészen,
szántóföld s erdő volt már.

Nyolc évig Detroitban
ő gyártotta a Fordot,
mégis hazajött végül,
bajuszkötőt is hordott.

Egész Amerikából
egy piros csörgőóra
volt az egyetlen emlék,
s felkeltünk kakasszóra.

Közben egy kis időre
még vissza is csatoltak,
és azóta sem tudjuk,
mit hoz vajon a holnap.

Nagyanyám nem békélt meg,
apámat is leszidta:
fiam, mi lett belőled,
egy büdös kommunista?

Oláhozott is sűrűn,
mindent elvettek tőlünk,
se legelőnk, se marhánk,
se piros-fehér-zöldünk.

Nem volt már gyarmatáru,
inkább kapor vagy menta,
nagyanyám nem ismerte
a szót, hogy irredenta.

Azt is hihette volna,
valamiféle fogpor,
örök esőben ázunk,
mint pohárban műfogsor.

A múltunk fényes pityke,
s hozzávarrva a dolmány:
egy kusza megvalósít-
hatósági tanulmány.

Nagyanyám s nagyapám is
fekszik odalent holtan,
és elrothad a csontjuk
már végképp elcsatoltan.

Anyám s apám is fekszik
drága dolláros földben,
és olcsó lejes gyertyák
égnek fölöttük körben.

Évente egyszer illő
meglátogatni őket,
s nézni, hogy fűben, fában
ismét világra jönnek.

Éltek vagy haltak, úgyis
övék mindig az ország,
amely nem is tud arról,
hogy már rég elcsatolták.

Nem készült DNS-teszt,
mert nem kell igazolvány,
hogy egy számítógépben
éppen hol vagy csatolmány.

S hiába kapsz majd papírt,
hogy ki lettél s ki voltál,
maradsz, akárcsak eddig:
sokszoros álompolgár.



Uploaded byBandi András
Source of the quotationhttp://www.e-nepujsag.ro

Anexă (Romanian)

Bunica a fost tânără,
când a fost anexată,
de atunci e fără bunică,
şi foarte mică această ţară.

Va să zică: fără bunică?
Poate mai mult fără tată,
fiindcă tata acolo era
deja în burtă, la bunică.

Deci şi el a fost anexat,
şi sora mică, şi fratele mic,
precum moştenirea anexaţă
mai târziu s-a completat.

Cu lapte cu tot, vaca,
şi găină cu cocoş,
pe spinare anexată
biciul anexat pocnea.

Precum pârâul morii,
şi fel de fel de dealuri,
şi ce în orice sat a fost:
 cu funia, sinucigaşul…

Trei mări ni  s-au secat,
a dispărut imensitatea,
dar ne-a rămas altceva:
fără acela, fără aceasta.

Ne-a rămas binecuvântează
Doamne, în taină cel mult,
şi Domnu a rămas cu noi
e drept, doar în înjurături.

Cocardă asupra inimii
ca o clătită gustoasă,
sau se poate, căci deja
e chiar o pizză usturoasă.

Bunicul a fost neastâmpărat,
şi când a fost anexat,
a hotărât să-şi ia în mână
soarta sa, şi a plecat.

A traversat oceanul,
a adunat dolari, un sac,
şi totu a trimis acasă,
dar şi acesta au anexat.

E drept, ceva mai târziu,
până-atunci aceşti dolari
au fost schimbaţi deja
în arături şi păduri mari.

Opt ani de zile-n Detroit
Fordul el a construit,
şi totusi sa-ntors acasă,
cu port-mustaţă a dormit.

Şi din întreaga America
ca amintire nea rămas
un ceas deşteptător roşu,
cocoşul ne-a deşteptat.

Altfel, pentru  un scurt timp
am fost chiar reanexaţi,
de atuncia nu mai ştim
ce urmează după ziua de azi.

Bunica nu sa-npăcat,
şi pe tata la sfădit:
băiete ce te-ai făcut,
un comunist împuţit.

Şi pe vlahii îi spurca,
fiindcă ne-au luat totul,
n-avem păşuni, n-avem vaci
n-avem nici tricolorul.

N-aveam mărfuri din colonii,
dar mai mult mărar şi mentă,
bunica nu cunoştea
cuvântul: irredentă.

Ba putea chiar să creadă,
e pentru dinţi, ceva praf,
stăm în ploaie în continu,
ca proteza în pahar.

Trecutu-i ca  o butonieră
la care  un dolman am croit
ca un studiu de realizare
anevoie, încâlcit.

Bunica, precum bunicu
de desupt morţi deja zac,
şi oasele li se putrezesc
definitiv anexaţi.

Mama şi tata, şi ei zac în
glodul cu dolari achiziţionat,
şi deaupra lor ard lumânări
în lei ieftini cumpăraţi.

Odată pe an se cuvine
ca să fie vizitaţi,
ca să văd în iarbă sau pomi
ei cum iarăşi se renasc.

Au trăit, sau au murit,
totuşi a lor e această ţară,
care poate nici nu ştie,
c-a fost de mult anexată.

N-au făcut test ADN-u,
nu trebuie certificat,
ca să aflii într-un computer
unde ai fost anexat.

Şi degeaba îţi dă hârtie,
cine eşti şi cine ai fost,
doar un cetăţean multiplu,
o să rămâi, cum ai fost.



Uploaded byBandi András
Source of the quotationsaját

minimap