Nemes Nagy Ágnes: Bouře (Vihar in Czech)

Portre of Nemes Nagy Ágnes

Vihar (Hungarian)

Egy ing rohan a réten.
Nap-éj-egyenlőségi viharban
a szárítókötélről elszökött,
s most rogy-rohan Medárd-zöld fű fölött
egy sebesült katona testtelen
koreográfiája.

Ott futnak ők. A vásznak.
Villámok torkolattüze alatt
már hadseregnyi végső mozdulat,
ahogy rohannak, zászlók, lepedők,
egy hasonlíthatatlan szisszenéssel
lehasadt orrvitorla, rongy,
a szünhetetlen zöld mezőben
bukóban, kelőben,
egy tömegsír legvégső vásznait
mutatják lobbanásaik.

Kilépek én, bár mozdulatlan,
körvonalamból kifutok,
s az árnyalatnyit áttetszőbb futó
elnyúlt testtel utánuk és közöttük,
s mint féleszű, ki elszállt madarát,
mint puszta fa, ki elszállt madarát
úgy hívja vissza nyujtott karral őket –
Most arcra buknak.
S egy fehérszárnyú, széles mozdulattal
egyszerre csap fel az egész sereg,
úgy csap fel, mint egy mozdulatlan ábra,
úgy csap fel, mint a test feltámadása,
egy vízről induló
öröklét, pisztolycsattanásra.

Utánuk nem marad
a réten, csak a hívó mozdulat,
s a fű sötétzöld színe. Tó.



PublisherNemes Nagy Ágnes összegyûjtött versei 2. jav. kiad., Osiris Kiadó, 2003

Bouře (Czech)

Loukou se žene košile.
Ve svatojánské bouřce
zbĕhla ze šňůry na prádlo,
teď letí přískoky nad zmáčenou trávou,
netĕlesná choreografie
ranĕného pĕšce.

Tam utíkají. Plátĕní.
Pod nebem, kde blesk křižuje blesk,
řítí se vojsko předposledních gest,
zteč prostĕradel, praporců;
zasviští nenapodobitelnĕ
urvaná vrcholová plachta, cár,
v nemĕnném rámu zelenĕ
se bortí, vznášejí se ze zemĕ,
zjevuje každý jejich skok
poslední plátna pro masový hrob.

Vykročím, i když nehnutá,
vybĕhnu z vlastních obrysů,
o stupeň svĕtlejší se nadnesu
s vypjatým tĕlem mezi nĕ a za nĕ,
jak šílenec, když uletĕl mu pták,
jak prázdný strom, když uletĕl z nĕj pták,
a on jen vzpíná ruce, vábí jej –

Teď padli naznak.
Na bílém křídle náhlé promĕny
se vojsko vznese nahoru,
vznáší se jak nehybné zjevení,
vznáší se jako vzkříšení,
jak z hladiny vod racek,
střelou k vĕčnosti splašený.

Na podmáčené louce
prázdno, jen natažené ruce
a temná zeleň trávy. Jezero.



Source of the quotationSouvisloti, 2/48/2001, p. 123-124, 2001

minimap