This website is using cookies

We use cookies to ensure that we give you the best experience on our website. If you continue without changing your settings, we'll assume that you are happy to receive all cookies on this website. 

Orbán Ottó: Jelentés a versről

Portre of Orbán Ottó

Jelentés a versről (Hungarian)

Mostantól a föld. A földvonzás prózája. Vasbeton tenger.
Profiboxoló kiöregedése. Költészetnek túl nyers indulat
az üres kikötőben, ahol senki sem törülgeti könnyét:
„itt az idő!” Mert itt van, és a jóravaló költő
a famentes papírra fölírja: „Férfikor”,
és hangjában nemes pátosz és titkolt könny rezeg,
mint tócsán eldobott koton. Ebből elég.
Az agg hölgy kozmetikája untat. Párducot
szelidítsen bár felhős sétányain vagy angyal-tollasan
riszálja magát a díszlet-hold alatt. Süket áriáit
süketeknek cifrázva igérhet megváltást: tudom, mit ér.
Mostantól a történet mind fontosabb.
A Mindenkivel-Megeshet. A Csak-Velem. A Vissza-Nem-Fordítható.
A tény, amit nem másíthat meg a csillagokba szökő fogalmazás.
A rejtett indokok folytán egy célra irányuló sors
kisszerű ugyan, de vérre megy.
Mostantól a sarkutazás hadtáp-költészete. Fedezék-betük.
A mágikus szem- és fül-bűvölés helyett: bakancs, meleg ruhák.
A vers torokszorító, cirkuszi mutatványa,
a fejjel-a-földben szárnyalás.
Ez a nagy helyzet. Sajnálatos, hogy az isten-eszme mindig emberarcú.
Jobb volna részvét-szárnyakon repülni, de vallatottból lesz a vallató.
Porrá szívni a gerinc-finánclábas cigarettát,
harag és szerelem, adj tüzet!



Uploaded byJakus Laura 1.
Source of the quotationwww.dia.hu

minimap