Pásztor Béla: Gyermeki karácsony elé

Portre of Pásztor Béla

Gyermeki karácsony elé (Hungarian)

Elolvadt már a fanyar, nyári zöld.
Almavörös és fagykék a vidék.
Kikkel vándorrigó dala pörölt,
Csikorognak a száraz venyigék
S a szőllődombok hegyes csöcse lóg.

Igen, igen, ez már, ez már az ősz!
Be rég vala, hogy így vártam telet.
Mint ereszről, ha hordókba esőz,
Avas dongáim közt emlékezet
Pittyegő cseppje forr és bugyborog.

Jöjj, gyermek telem! Mázos kandalló!
Sóvár lehemtől olvadt ablakok!
Orrom hozzátok ér - kint hull a hó,
Piros kofák, deres mészárosok
Mennek előttem újra s rőt kutyák.

S mint vágott borjak vére, úgy csöpög
A nappal kurta késein a fény,
Bőralmák zöldségszaga dübörög
Az este álmos, havas szekerén,
Mit vonnak tömzsi, sötét paripák.

Egy macska nyávog - ki tudja, miért?
Mint sötét lélek, havas udvaron.
A konyhánkból szűrődő fényekért
Kinyúlna már a bajszos borzalom,
De küszöbünkön gallyseprő vigyáz.

És fenn a tetők zörgő pléhein
Már harangzúgás s angyal lépeget
És lenn a fenyőn gyertyák égnek ím,
Tornyos kalácsok - mézes énekek
Gőzölnek, mint a kazlakon a hó...



Uploaded byRépás Norbert
PublisherMagvető Könyvkiadó
Source of the quotationVálogatott versek
Publication date

minimap