Pásztor Béla: V ústrety detským Vianociam (Gyermeki karácsony elé in Slovak)

Portre of Pásztor Béla
Portre of Répás Norbert

Back to the translator

Gyermeki karácsony elé (Hungarian)

Elolvadt már a fanyar, nyári zöld.
Almavörös és fagykék a vidék.
Kikkel vándorrigó dala pörölt,
Csikorognak a száraz venyigék
S a szőllődombok hegyes csöcse lóg.

Igen, igen, ez már, ez már az ősz!
Be rég vala, hogy így vártam telet.
Mint ereszről, ha hordókba esőz,
Avas dongáim közt emlékezet
Pittyegő cseppje forr és bugyborog.

Jöjj, gyermek telem! Mázos kandalló!
Sóvár lehemtől olvadt ablakok!
Orrom hozzátok ér - kint hull a hó,
Piros kofák, deres mészárosok
Mennek előttem újra s rőt kutyák.

S mint vágott borjak vére, úgy csöpög
A nappal kurta késein a fény,
Bőralmák zöldségszaga dübörög
Az este álmos, havas szekerén,
Mit vonnak tömzsi, sötét paripák.

Egy macska nyávog - ki tudja, miért?
Mint sötét lélek, havas udvaron.
A konyhánkból szűrődő fényekért
Kinyúlna már a bajszos borzalom,
De küszöbünkön gallyseprő vigyáz.

És fenn a tetők zörgő pléhein
Már harangzúgás s angyal lépeget
És lenn a fenyőn gyertyák égnek ím,
Tornyos kalácsok - mézes énekek
Gőzölnek, mint a kazlakon a hó...



Uploaded byRépás Norbert
PublisherMagvető Könyvkiadó
Source of the quotationVálogatott versek
Publication date

V ústrety detským Vianociam (Slovak)

Tak už zmizla trpká, letná zeleň.
Zem má farby jablka a mrazu.
Krajinou sa nesie drozdia pieseň,
Suché prúty znejú raz tam, raz tu,
Vŕšky vinohradov visia z neba.

Bez pozvania prichádza sem jeseň.
Ako dieťa na zimu som čakal.
Teraz sa ma zmocňuje len tieseň,
Každá zrelá bobuľa má zápal,
V každej kvapke muštu vidím teba.

Poď dnu, zima, keď si už sem prišla!
Zas som plný mrazivého vzduchu!
Vatra v kozube by sa mi zišla.
Zimné obrázky mám skryté v duchu,
Opäť vo mne breše ryšavý pes.

Mrholí krv stáda sťatých teliat,
V krátkych nožoch krátke dni sa blyštia.
Všetkého je na mňa príliš veľa,
Štedrá večera je stále bližšia,
Detské sny mi z duše neodnes dnes.

Bezdôvodne mňauká naša mačka, 
Možnože nás chce len trocha strašiť.
Sneží z neviditeľného mráčka,
Na prahu nás neúnavne stráži
Nebojácna vetvičková metla.

V hrkotavých plechoch starej strechy
Počuť ako kráča snežný anjel.
Pod stromčekom odpúšťame hriechy,
Každý v sebe seba náhle našiel.
V každej duši zažali sa svetlá... [1]



[1] voľná asociácia predstáv, nedoslovný preklad básne



Uploaded byRépás Norbert
Source of the quotationtranslators

Related videos


minimap