Pásztor Béla: Holdaskönyv 2. A vén boszorkányok énekeiből

Portre of Pásztor Béla

Holdaskönyv 2. A vén boszorkányok énekeiből (Hungarian)

Weöres Sándor - Pásztor Béla

 

Ki a völgyben hontalan,

annak szirti trónja van.

Mint gyönyörű rózsaág,

övezi a gonoszság.

 

Cirpegj, cirpegj, kőhegység.

Hajam fáklya, övem jég.

Nővéreim póklábat,

hült kígyóbőrt próbálnak.

 

Arany talpam égre néz,

szárnyam disznóröfögés,

fátylam macskanyávogás,

rőt uszályom jajgatás.

 

Megöltem a föld alatt

egy kő-szárnyú madarat.

A fák gyökér-ágai

nem látják már szállani.

 

Ha lehetnék mécses-fény,

szentek talpát égetném.

Ha lehetnék bab-inda,

égig nyúlnék kínomba.



Uploaded byP. T.
Source of the quotationhttp://web.tvnetwork.hu

Libro lunare 2. Dai canti delle vecchie streghe (Italian)

Weöres Sándor – Pásztor Béla

 

Chi è senzapatria nella valle,

possiede un trono sulla rupe.

E’ la malvagità che lo circonda

come un stupendo ramo di rosa.

 

Zilla, zilla, montagna di pietra.

Capelli son torcia, ghiaccio la cinta.

Le mie sorelle stanno provando

pelle di serpente e gamba di ragno.

 

Mio piede d’oro al ciel’ guarda

grugnito di maiale è la mia ala,

mio velo è miagolio del gatto,

mio strascico un lamento rosso.

 

Avevo ucciso sotto la terra,

un uccello dalle ali di pietra.

Le radici – rami degli alberi

non le vedranno più volare.

 

Se potessi esser’ luce del lume,

ai santi brucerei la pianta del piede.

Se potessi esser’ tralcio del fagiolo,

nel spasmo protenderei sino al cielo.

 

 

 

 



Uploaded byCikos Ibolja
Source of the quotationsaját

minimap