Parti Nagy Lajos: Un caffè lungo (Egy hosszú kávé in Italian)

Portre of Parti Nagy Lajos

Egy hosszú kávé (Hungarian)

Ma ősz van és vasárnap,
avarszag és dohányzom,
az asztalkán fajanszban
még gőzölög az égbolt,
egy öntöttvas fotelben
ülök a cifra balkon,
kavarva hosszú kávét,
míg végre lusta tükrén
eloszlik és bedrappul
mint kondenzált ökörnyál
a kedvem égi mása.
Pedig szép itt a Herbsttag,
ahogy körülkeríti,
mint birtokát a gazda
a parkot és a kertet,
hogy majd planíroz, ásat,
és télre házat épít
e zöldből és vörösből,
ahonnan úgy hiányzol,
hisz csak neked, ha egyszer,
ha egyszer még, neked csak,
valami házat, allét,
napórát lusta tűvel,
hová a hosszú árnyék
magát befűzni boldog,
s szakadt zakóm zsebébe
a forró őszi holdat
bevarrja éjszakára.


Un caffè lungo (Italian)

Oggi è autunno e domenica,
odore di fogliame e sto fumando,
sul tavolo nella tazza faentina
la volta del cielo fumiga ancora,
seduto sul balcone adornato
nella vecchia poltrona di ghisa,
mescolando un caffè lungo,
finché sul suo pigro specchio
svanisce e diventa marroncino
come refe della Madonna densa
la copia celestiale del mio umore.
E’ bella qui la giornata d’autunno,
mentre dolcemente racchiude,
come il massaio il suo podere,
il parco e il giardino verde,
per poi far progetti, far scavare,
costruire di questo verde e di rosso
una casa per l’inverno,
da dove solo tu manchi tanto,
poiché solo a te, se una volta,
un’altra volta ancora, solo a te,
una casa qualsiasi, un vialetto,
orologio solare con l’ago pigro,
dove l’ombra lunga sarà
lieta di infilare sé stessa,
e ricuce per la notte
nella mia tasca lacera
la rovente luna autunnale.
 
 



Uploaded byCikos Ibolja
Source of the quotationsaját

minimap