Petőfi Sándor: Lied der Hunde (A kutyák dala in German)

Portre of Petőfi Sándor

A kutyák dala (Hungarian)

Süvölt a zivatar
A felhős ég alatt;
A tél iker fia,
Eső és hó szakad.

Mi gondunk rá? mienk
A konyha szöglete.
Kegyelmes jó urunk
Helyheztetett ide.

S gondunk ételre sincs.
Ha gazdánk jóllakék,
Marad még asztalán,
S mienk a maradék.

Az ostor, az igaz,
Hogy pattog némelykor,
És pattogása fáj,
No de: ebcsont beforr.

S harag multán urunk
Ismét magához int,
S mi nyaljuk boldogan
Kegyelmes lábait!

1847



Lied der Hunde (German)

Die finstren Wolten jagen,
Jetzt naht des Winters Weh
Mit allen seinen Plagen,
Mit Hagel, Eis und Schnee.

Was tut’s! Uns braven Hunden
Ist großes Glück beschert:
Uns gab der Herr ein Eckchen
Am warmen Küchenherd.

Wir sorgen nicht ums Fressen,
Bei jeder Mahlzeit läßt
Der Herr barmherzig fallen
Für uns manch fetten Rest.

Zwar pfeift uns um die Ohren
Und zischt uns übers Fell
Oft grausam seine Peitsche,
Doch Hundehaut heilt schnell.

Es winkt uns gnädig wieder,
Sobald verraucht sein Zorn,
Wir lecken ihm die Stiefel
Von hinten und von vorn.




minimap