Petőfi Sándor: Toamna-i aici, din nou-i aici (Itt van az ősz, itt van újra in Romanian)

Portre of Petőfi Sándor

Itt van az ősz, itt van újra (Hungarian)

Itt van az ősz, itt van ujra,

S szép, mint mindig, énnekem.

Tudja isten, hogy mi okból

Szeretem? de szeretem.

 

Kiülök a dombtetőre,

Innen nézek szerteszét,

S hallgatom a fák lehulló

Levelének lágy neszét.

 

Mosolyogva néz a földre

A szelíd nap sugara,

Mint elalvó gyermekére

Néz a szerető anya.

 

És valóban ősszel a föld

Csak elalszik, nem hal meg;

Szeméből is látszik, hogy csak

Álmos ő, de nem beteg.

 

Levetette szép ruháit,

Csendesen levetkezett;

Majd felöltözik, ha virrad

Reggele, a kikelet.

 

Aludjál hát, szép természet,

Csak aludjál reggelig,

S álmodj olyakat, amikben

Legnagyobb kedved telik.

 

Én ujjam hegyével halkan

Lantomat megpenditem,

Altató dalod gyanánt zeng

Méla csendes énekem. -

 

Kedvesem, te űlj le mellém,

Ülj itt addig szótlanúl,

Míg dalom, mint tó fölött a

Suttogó szél, elvonúl.

 

Ha megcsókolsz, ajkaimra

Ajkadat szép lassan tedd,

Föl ne keltsük álmából a

Szendergő természetet.

 

Erdőd, 1848. november 17-20.



Uploaded byP. T.
Source of the quotationhttp://mek.oszk.hu

Toamna-i aici, din nou-i aici (Romanian)

Toamna-i aici, din nou-i aici,

Frumoasă o regăsesc.

Ştie Domnu de ce oare

O iubesc? dar o iubesc.

 

Mă aşez pe-o culme de deal

De-acolo mă uit ici ş-incol’

Ş-ascult freamătul frunzelor

Care cad în jos domol.

 

Zâmbitor în jos priveşte

Raza soarelui blajin,

Precum mama iubitoare

Spre copilul adormind.

 

De fapt toamna pământul

Doar adoarme, nu e moartă,

Îi poţi vedea din ochi căci e

Somnoroasă, nu bolnavă.

 

Şi-a luat jos haina frumoasă,

Si încet se dezbrăca;

O să se îmbrace iară’

Când vine primăvara.

 

Dormi, tu natură frumoasă,

Dormi până dimineaţa,

Şi visează despre multe

Lucruri care ţie-ţi plac.

 

Eu cu vârful degetelor

Pe-a lirei corzi caut strună,

Şi ca un cântec de leagăn

Al meu lin cântec sună.

 

Dragă, tu şezi lângă mine,

Stai lângă mine liniştită,

Până cântecu-mi va trece

Peste lac încet, ca-o briză.

 

De mă săruţi, pe gura mea

Încet s-aşezi a ta gură,

Să nu trezim din visul ei

Abia adormită natură.



Uploaded byBandi András
Source of the quotationsaját

minimap