Pintér Tibor: Mogorva az ég

tegnap egész nap vártalak,
ők sejtették már, hogy nem jössz el,
emlékszel milyen ünnepi szép volt az idő,
kabát sem kellett,
ma eljöttél de mogorva az ég,
ez jutott nekünk, ez a szitáló köd
meg eső, ez a kései óra,
didergő ágakon fut a vízgyöngy
s szó nem csitítja, kendő fel nem itatja