This website is using cookies

We use cookies to ensure that we give you the best experience on our website. If you continue without changing your settings, we'll assume that you are happy to receive all cookies on this website. 

Röhrig Géza: annus ángyi

Portre of Röhrig Géza

annus ángyi (Hungarian)

„itt itt
ebbe a házba is születtem
ez vót a kút betömtük
mélyről gyütt a víz
húztuk eleget
mos mégis hiányzik”
 
az árkok mozaikosra repesztették arcát
„megért gabonája vagyok én Istennek“
 
bokára harmonikázott mackóban csoszog
lefogyott a télen
 
valamit mindig visel a fején
„a búbomon má kopasz lettem akár a papok“
 
“pedig” mutat a nagytükör sarkába tűzött képre
“valaha pont a hajamér irigyeltek”
 
az ételhordót a kerítés felett veszi át
“ne lássák hogy mindég ugyanabba vagyok”
 
hárman eszik azt az egy adagot
 
“hiába dolgozik
a semmitlen ember itt nem jut zöld ágra
hacsak föl nem köti magát egyre”
 
az asztal fölé lóg az izzó
„így a gyöngébb körte is megteszi
ritkán gyújtsuk meg
csak ha tényleg muszáj
enni tudunk sötétben is“
 
elfordulva kissé fölemelt fejjel ebédel
„ha beteszem a fogsort
nem tudom a számat egészen becsukni“
 
reggel utcai ruhát vesz
„máma jön a nyugdíj“
„ne az ajtóban adja át aranyos“
húzza be a postást
„kiviszi a cúg a meleget“
 
nincs jól
“zúg a fejem akár egy királynőtlen kaptár”
 
a padláson
a vödör krumpli mellett jézus szíve olajnyomat
“mikor kiköltöztem a pitvarba
levette a falról a menyem
aszonta nekik ez má nem áll jól”
 
vasárnap eltotyog a templomig
ott az utolsó padra leomlik
 
“nem tudom kiváltani a gyűrűm a zálogból
Így meg” mutatja föl csupasz kezét
“röstellek az uramhoz kimenni a temetőbe”
 
 



Uploaded byCikos Ibolja
PublisherMagvető Könyvkiadó
Source of the quotationaz ember aki a cipőjében hordta gyökereit
Publication date

zia annus (Italian)

"qui qui
son nata in questa casa
questo era il pozzo l’abbiamo colmato
l’acqua veniva dal profondo
ne abbiamo tirata abbastanza
eppure ora si sente la sua mancanza"
 
i fossati in mosaici fendettero il suo viso
"sono grano maturo io per dio"
 
si strascica con la tuta a fisarmonica sulle caviglie
s’è dimagrita quest’inverno
 
porta sempre in testa qualcosa
"sulla cocuzza son diventata calva come i preti"
 
"eppure’ indica la foto nell’angolo dello specchio
grande ‘mi invidiavano proprio per i capelli"
 
il portavivande ritira sopra il reticolato
"che non mi vedano vestita sempre uguale"
 
quell’unica dose la mangiano in tre
 
"l’uomo indigente
lavora invano non ottiene alcun risultato
se s’impicca ad un albero forse è meglio"
 
la lampadina è calata fin sopra il tavolo
"così basta anche una lampadina più debole
l’accendiamo raramente
solo se serve davvero
mangiare possiamo anche al buio"
 
voltata mangia con la testa leggermente rialzata
"se metto la protesi
non ci riesco a chiudere del tutto la bocca"
 
indomani indossa una veste per uscire
"oggi arriva la pensione"
"caro non me la dia in mezzo la porta"
tira dentro il postino
"la corrente porta fuori il caldo"
 
non sta bene
"mi ronza la testa come l’alveare senza l’ape regina"
 
in soffitta
vicino il secchio di patate oleografia di cuore di gesù
"quando mi son trasferita nell’atrio
mia nuora la tolse dal muro
disse che questa a loro non sta più bene"
 
domenica cammina barcollando sino la chiesa
e là s’accascia sull’ultima panchina
 
"dai monti di pietà non posso riscattare la fede 
così invece" fa vedere in alto la mano nuda
"mi vergogno di andare dal mio marito al cimitero"
 



Uploaded byCikos Ibolja
Source of the quotationsaját

minimap