Reményik Sándor: La concezione della croce (A kereszt fogantatása in Italian)

Portre of Reményik Sándor

A kereszt fogantatása (Hungarian)

A Szentlélek nagy fergeteg-köpenyben

A Libanonra szállott.

A Libanon csúcsán egy cédrus állott.

Törzse obeliszk, feje korona.

A Szentlélek ráharsogott: Te fa!

Máriától, a Szűztől most jövök,

Csirázik immár az Isten fia,

És áldott ő az asszonyok között.

Most rajtad a sor: im, vihar-kezemmel

Megáldalak: légy terhes a kereszttel!

Légy te is áldott minden fák között,

Érezd, hogy nő benned a feszület,

 

Éveid: a Megváltó évei,

Míg utatok egykor összevezet.

Rajtad csorogjon végig Krisztus vére,

Kidöntve majd magányod vadonából

Állítsanak a világ közepébe.

Ott állj majd minden árva faluvégen,

Ott függj a cellák kietlen falán,

Ős-fádnak ezer apró másaképen.

Forgácsolódj szét millió darabra,

A Szabadító tekintsen le rólad

Millió megbilincselt életrabra,

 

A Szentlélek nagy fergeteg-köpenyben

Tovazúgott a Libanon felett,

Zúgásában ezer fa reszketett,

Ordító erdőn ment harsogva át,

Csak egy fa értette meg a szavát, -

Lehajlott óriási koronája:

Kereszt-sorsának megadta magát.

 

Kolozsvár, 1928. március 1.



Uploaded byP. T.
Source of the quotationhttp://barikad.hu/node/10240

La concezione della croce (Italian)

Lo Spirito Santo  nel mantello vorticoso

Sul Libano s'era disceso.

Sulla cima di Libano si stava un cedro.

Il suo dorso era d'obelisco, corona il suo capo.

Tu, albero! - lo Spirito Santo gli ha tuonato.

Sto ora venendo da Maria, dalla Vergine.

Il figlio di Dio sta già generando,

E lei è benedetta tra le femmine.

Ora tocca a te: ecco, con la mia mano-tempesta

Ti benedico: sii gravoso dalla croce!

Sii anche tu benedetto tra tutti gli alberi.

Senti dentro di te crescere la croce,

 

I tuoi anni:  sono gli anni del Salvatore,

Finché  una volta non s'incontra le vostre strade.

Da te scenda il sangue di Cristo,

Abbattendoti dalla foresta del tuo isolamento

Ti mettano all'epicentro del mondo,

Poi sta' là al confine di tutti orfani  paesi,

Pendi là nelle celle dalle vuote pareti,

Come il piccolo alter ego del tuo albero-avo,

Disfattiti  ovunque in milioni di pezzi

Il Salvatore da te  giù guardi

Verso i mille prigionieri di vita incatenati.

 

Lo Spirito Santo  nel mantello vorticoso

Con rumore  sopra Libano  ha sorvolato,

Dal suo soffio mille alberi avevano tremato,

Attraversava tuonando il bosco strillante,

Ma soltanto un albero capiva le sue parole.

S'era inclinata la sua corona gigante

Si era arreso  alla sua croce-sorte.



Uploaded byP. T.
Source of the quotationhttp://mek.oszk.hu

minimap