Sebestyén Péter: Leltár

(néhai V. van Gogh úr hagyatéka)

Egy fűzőtlen bakancs meg egy végső búzamező.

Egy megengedhetetlen, visszatartott lélegzet.

Egy határozat; végrehajtani kötelező.

Egy margóra vetett és elmaszatolt széljegyzet.*

*”Egy halott személy, akit a földből kikaparok.

Egy tégely festék, amiből sosem lesz árnyalat.

Egy ágy alá bújó világ, amit nem akarok.

Egy megmaradt érzékszerv, ahogy nézi a falat.”

(l’eredità del fu sign. V van Gogh)

Un paio di scarponi slacciati, un ultimo campo di grano.

Un inammissibile respiro trattenuto.

Una disposizione; esecuzione obbligatoria.

Un’imbrattata postilla, sul margine vergata.*

*“ Un individuo morto, che estrarrò dalla terra.

Un vasetto di pittura, che non diventerà mai sfumatura.

Un mondo sotto il letto nascosto, che io non voglio.

Un rimanente organo sensoriale, come guarda il muro.”