Sebestyén Péter: Limes

Portre of Sebestyén Péter

Limes (Hungarian)

„Nem önszántamból jöttem. Küldtek. Nálunk ez a bevett szokás; ám valójában kikerülhetetlen törvény. Meg kell jelennünk – kivétel nélkül – minden halandónak, akiben a Kétely és a Hit szintézise elérte azt a fokot, amit – úgymond – megvilágosodásnak hisz.
A dialektika, mint általában, nálad is hibás eredményekre jutott. Vélelmed, miszerint a Sötétség és a Világosság csak és csupán egymás negatív homológjai, nem más, mint analitikai slendriánság. Horribile dictu: szerinted a Szándék (avagy a Terv) része ez a látens koincidencia.
Megengedem: a szellem útjait nem kell folyvást – főleg nem szükséges minden esetben – eltorlaszolni. Hiszem, hogy hiszel engem; hiszed önmagad és hiszed Őt; mi több – bizonyos korlátok között – hiszek választásaid szabadságában. Aza mérték azonban – ami akár a miénkkel is mérhető – jóval azelőtt betelt, mielőtt eljutottál ama premisszákig, amik egyenes folyománya az, hogy én most itt vagyok.
Azok közé tartozol Te is, akik nélkül ostoba és értelmetlen a teremtett világ, de akikkel lehetetlen azt rendben megvalósítani. Az enyém a felelősség, hogy mindenáron megelőzzem a katasztrófákat; azért, mert – bármily gyönyörű is végességében az emberi gondolat – a horizontok nem tágulhatnak a nem létező Végtelenig.
Sajnállak; mint az Igazakat. Most pedig áss egy gödröt” – mondta az angyal, aki egykoron élni hagyta Jákobot.



Uploaded byP. T.
Source of the quotationS. P.

minimap