Somlyó György: Fábula del nombre (Mese a névről in Spanish)

Portre of Somlyó György

Mese a névről (Hungarian)

Megint.
Mint, ki tudja, mióta.
Lassan kerengnek lefelé… Vagy mondjuk inkább, hogy fölfelé?
Ha semminek se volna még neve.
Van?
Mi az, ami lassan kereng lefelé? Vagy fölfelé?
S mi az, amire lehull? Vagy amire fölszáll?
S mi az a puha, az az alig, az a nevesincsnél is nevezhetetlenebb, amit hallani – vagy mit csinálni? – amikor egyik a másikhoz ér? Amikor egyik a másikhoz ér és elfekszik rajta. Hogy később majd átolvadjon belé. S egyik a másik legyen. Mi lesz?
S mi az, ahogy valami más éppígy egymáshoz ér, érinti egymást, egyik átolvad a másikba, egyik a másik lesz, amikor…
…de hogy is mondhatnám meg, hiszen nincs nevük…
…amikor, de hiszen mindenki érzi, amikor az, ami látható (vagy így mondjuk), lassan láthatatlanná lesz (vagy azzá, amit így mondunk)… s hogy ez most hamarabb vagy előbb következik be… Hamarabb? mint mikor? Előbb? mint hol?
Hogy is mondhatnám a nevüket, hiszen mintha semminek se volna még neve – vagy már? Mintha oly sokat ismételtük volna már a nevüket, amíg…
ŐSZŐSzŐszőszősZőSZŐSZ vagy talán SZŐ vagy inkább SŐZ vagy hátha ZŐS és miért ne ŐZS vagy mégis inkább ŐSZŐSZŐSZŐSZŐSZ
De hiszen nem tudom a nevüket, csak azt tudom, hogy lassan és hogy kerengnek és hogy egyik a másik lesz és hogy hamarabb és hogy előbb mint és hogy megint mint ki tudja mióta…
Megint.



Uploaded byP. T.
Source of the quotationhttp://dia.pool.pim.hu

Fábula del nombre (Spanish)

Otra vez.
Como desde quién sabe cuándo.
Giran lentamente allá abajo. ¿O habría más bien que decir: arriba ?
Si ya nada tenía nombre.
¿O lo tiene?
¿Qué es lo que gira lentamente abajo? ¿O arriba?
¿Y qué es aquello sobre lo que cae? ¿O sobre lo que asciende?
¿Y qué es esto blando, esto apenas, esto más innominable que lo innominado que se oye – o que se hace? ¿Cuándo cae uno sobre otro?
Cuando el uno toca al otro y se tiene. Para que más tarde lo atraviese. Para que se vuelva el otro. ¿En qué se vuelve?
¿Y qué es esto, esta manera con que otra cosa también toca a otra cosa, esta manera de herirse y de atravesarse, esta manera de no volverse otro, cuando…
…pero cómo podría yo decirlo si no tiene nombre…
…cuando, pero si todo el mundo lo sabe, cuando aquello que es visible (o lo que así llamamos) y que todo eso ocurre ahora un poco más pronto o un poco menos tarde. ¿Más pronto? ¿Cómo qué? ¿Menos tarde? ¿Cómo dónde?
¿Cómo podría yo decir su nombre cuando es como si nada tuviese nombre aún –o ya? Como si hubiesen repetido tanto su nombre, repetido hasta…
OtoñoOToñoOtoÑOTOÑOtoño o tal vez OÑOTO o más bien ÑOTOO y si ÑOOOT por qué no TOOOÑ o mejor OTOÑO-TOÑOTOÑOTOÑO
Pero yo no sé su nombre, yo no sé sino que lentamente y que giran y que el uno se vuelve otro y que más pronto y que menos tarde y que otra vez como desde quien sabe cuando…
Otra vez.



Uploaded byP. T.
Source of the quotationhttp://fernando-sabido

minimap