Szabó Lőrinc: Pienamente, in cambio di niente (Semmiért egészen in Italian)

Portre of Szabó Lőrinc

Semmiért egészen (Hungarian)

Hogy rettenetes, elhiszem,

de igy igaz.

Ha szeretsz, életed legyen

öngyilkosság, vagy majdnem az.

Mit bánom én, hogy a modernek

vagy a törvény mit követelnek,

bent maga ura, aki rab

volt odakint,

és nem tudok örülni csak

a magam törvénye szerint.

 

Nem vagy enyém, mig magadé vagy:

még nem szeretsz.

Mig cserébe a magadénak

szeretnél, teher is lehetsz.

Alku, ha szent is, alku: nékem

más kell már: Semmiért Egészen!

Két önzés titkos párbaja

minden egyéb,

én többet kérek:azt, hogy a

sorsomnak alkatrésze légy.

 

Félek mindenkitől, beteg

s fáradt vagyok,

kivánlak igy is,meglehet,

de a hitem rég elhagyott.

Hogy minden irtózó gyanakvást

elcsittithass, már nem tudok mást:

Mutasd meg a teljes alázat

és áldozat

örömét, és hogy a világnak

kedvemért ellentéte vagy.

 

Mert mig kell csak egy árva perc,

külön,neked,

mig magadra gondolni mersz,

mig sajnálod az életed,

mig nem vagy, mint egy tárgy, olyan

halott és akarattalan:

addig nem vagy a többieknél

se jobb, se több,

addig idegen is lehetnél,

addig énhozzám nincs közöd.

 

Kit törvény véd, felebarátnak

még jó lehet,

törvényen kivül, mint az állat,

olyan légy, hogy szeresselek.

Mint lámpa, ha lecsavarom,

ne élj, mikor nem akarom,

ne szólj, ne sirj, e bonthatatlan

börtönt ne lásd,

ésén majd elvégzem magamban,

hogy zsarnokságom megbocsásd.



PublisherOsiris Kiadó, Budapest
Source of the quotationSzabó Lőrinc összes versei. Osiris Klasszikusok

Pienamente, in cambio di niente (Italian)

Che è cosa immane, ci credo,

ma è la verità.

Se mi ami, che la tua vita sia un suicidio, o quasi.

Che mi importa delle pretese dei moderni e delle leggi,

dentro è padrone di sé, chi fu prigioniero fuori,

io son capace a gioire, solo secondo la mia legge.


Non sei mia finché appartieni a tè stessa,

finché non mi ami.

Finché in cambio vuoi possedermi, mi puoi essere anche di peso.

Il patto, anche se è sacro, è un patto:

io ormai ho bisogno dell'altro;

Pienamente, in cambio di niente!

Tutto il resto è solo un duello celato di due egoismi,

io chiedo di più: che tu sia parte integrante

del mio destino.

Ho paura di tutti, sono malato è stanco,

pur cosi ti desidero, forse

ma la fede mi ha abbandonato da tanto.

Perché tu possa zittire ogni sospetto ripugnante,

ormai alternative non ti offro:

fammi vedere la gioia della totale devozione e dell'immolazione

e che per compiacermi sei avversa al mondo.

Finché hai necessità, anche solo di un minuto,

separatamente, per te

finché osi pensare a te stessa

finché la tua vita ti fa pena,

finché non sei come un oggetto,

cosi morto è senza volontà:

intanto non sei ne meglio ne più degli altri,

intanto potresti essermi anche un'estranea

intanto con me non hai niente a che fare.


Chi dalle leggi è difesa, come compagna ci può anche stare

ma fuori dalle leggi, sii come un animale,

in modo che io possa amarti.

Come la lampada, quando la smorzo,

non vivere, senza che io lo voglia,

non parlare, non piangere, non vedere

questa prigione inestricabile,

ed io, in cuor mio farò in modo,

che tu possa perdonare la mia tirannia.



Uploaded byJakus Laura 1.
Source of the quotationCikos Ibolja

minimap