Szijj Ferenc: Montag (Ich erblickte etwas Rundes…) (Hétfő (Egy hatalmas, szürke gömböt…) in German)

Portre of Szijj Ferenc

Hétfő (Egy hatalmas, szürke gömböt…) (Hungarian)

A „Kenyércédulák” című sorozatból

 

Egy hatalmas, szürke gömböt láttam meg

a szürke ég alján, és először azt hittem,

hogy ufó vagy más titokzatos jelenség,

aztán amikor kiderült, van ez az irodalmi

gondolkodás, hogy a valóságtól függetlenül

kitaláljuk, mi mit jelenthet, és akkor az

olyan, mintha nagyon mélyértelmű lenne.

 

Hogy az valahogy te voltál, mert éppen

utaztál el, egy furcsa hold, hiány, mert mondhatjuk,

ha elmész, akkor minden hiányzik,

vagy hogy cserébe valami, egy ilyen szokatlan

és mindent betöltő a pályaudvar fölött,

de mások is vannak, szinte véletlenül,

és nem lehet tudni, hogy nekik mekkora.

 

Vagy honnan a reklám-hőlégballon,

mivégre, miféle mélységekből a félelem,

vagy talán hogy minden egész órában mégsem

egyedül birtokollak, hanem magamról is

a tévhitek, nagy szürkeség a mindenféle kis

színes lámpák és lidérces, kék kijelzők

között elvegyülve, hogy helyben vagyunk.



Uploaded byP. T.
Source of the quotationhttp://lyrikline.de

Montag (Ich erblickte etwas Rundes…) (German)

aus der Serie „Brotzettel“

 

Ich erblickte etwas Rundes, grau und riesig

am grauen Himmelsrand, und glaubte zuerst

ein Ufo, oder eine andere geheimnisvolle Erscheinung.

Als dann klar wurde, es gibt sie, diese literarische

Denkweise, unabhängig von der Wirklichkeit

zu erfinden, was etwas bedeuten kann, und dann

ist es so, als wäre das sehr tiefsinnig.

 

Dass du das irgendwie warst, weil du wegfahren

wolltest, ein seltsamer Mond, ein Fehlen, man könnte sagen:

wenn du fort gehst, dann fehlt alles,

oder sollte etwas als Tausch her, etwas so ungewöhnliches

alles ausfüllendes, dort oben über dem Bahnhof,

aber es sind auch Andere anwesend, wie zufällig

und man kann nicht wissen, wie es für sie ist.

 

Und woher steigt so ein Reklame-Heißluftballon überhaupt auf,

weswegen, aus welchen Tiefen die Angst, 

oder geht es vielleicht darum, dass ich dich in jeder vollen Stunde

doch nicht allein für mich haben kann, sondern auch über mich selbst

die falschen Vorstellungen, ein großes Grau, das sich unter

die vielen verschiedenen kleinen Lampen und die

spukhaften blauen Signale mischt, hier sind wir richtig.

 

 

     Monika Rinck und



Uploaded byP. T.
Source of the quotationhttp://lyrikline.de

minimap