Szilágyi Domokos: Héjjasfalva felé

Portre of Szilágyi Domokos

Héjjasfalva felé (Hungarian)

I
Lihegve fordult vissza. Már
ha itt vagy: hát szemből, Halál!
 
(Nemcsak ő s hona: tenhazád
is vérzik itt - tudod, kozák?)
 
Nem ágyban, nem párnák között.
De így se! - Nagy kötést kötött
 
- hol a kivívott diadal?
melyért még az ő fiatal
 
élete sem kár! semmi se!
ha hősökért zeng gyászmise,
 
hősökért, akik istenek
módjára erőt vettenek
 
a zsarnokságon! - Ó, de így!
ravasz, alattomos, irigy
 
sors martalékaként! - Ha már
halni kell: hát szemből, Halál!
 
Az örökéletre valót
így keresi meg - a halott.
 
II
Papírok, szétszórt iratok
a test mellett. Nem-siratott
 
hulla - egy a többi között:
hisz végképpen levetközött
 
- levetkőztették! - e tüzes
életből. - Távozol - fizess!
 
Halál, ó szörnyű uzsorás!
- Hisz úgyis őrölte a láz,
 
a lelki, testi - - kell-e még
idézni izzó szellemét - - -
 
dehogy. Itt van. Hivatlanul.
Örök plebejus: Ő az úr.
 
III
Civil őrnagy. Nincs lova se.
S reménytelen szerelmese
 
a szabadságnak. Lásd, kozák,
tiédnek is. Elátkozád,
 
„fugva, husztuzva” - és ölöd.
Itt, Fejéregyháza fölött.
 
Kortársaid legjobbikát
döfi át bosszuló pikád.
 
IV
Napszállta? - már ki éri meg?
Még visszanéz. Szalad. Liheg.
 
Van út - kiút nincsen. - Ha már
halni kell: hát szemből, Halál!
 
Szemből, szívem, egyem, valóm.
Hadd lássalak még meghalón.
 
Érezzelek, tapintsalak.
Aztán nincs már kín, nincs salak,
 
verejték, szégyen, semmi gond.
Mért fut az élet, a bolond?
 
utolsó percig! - Nincsen ír rá,
toll, tinta, kéz, amely leírná,
 
agy, hogy fölfogja, lássa szem.
„El vagyok veszve, azt hiszem.”



Uploaded byP. T.
Source of the quotationhttp://mek.oszk.hu

Verso Héjjasfalva (Italian)

I
Si girò ansimando. Ma già che 
sei qui: allora, io ti sfido Morte!
 
Non solo lui e la sua patria: lo sai 
cosacco ? -  anche la tua sanguina.
 
Non nel letto, non tra i guanciali.1
Ma neppur’ così! – grande è il patto
 
 – ma dov’è la vittoria conquistata? 2
per cui neppure la sua giovanissima
 
vita è sprecata! niente è sprecata!
se per gli eroi s’inneggia la messa
 
funebre, per gli eroi, per tutti coloro 
che come degli Dei avevano trionfato
 
sulla tirannia! Oh, ma non così!
finire preda dello scaltro, subdolo,
 
invidioso destino! – Se morire è
il mio destino: allora, io ti sfido Morte!
 
Il morto - così si guadagna
il necessario per la vita eterna.
 
II
Carte, documenti sparsi dappertutto
intorno al corpo. Non – compianto
 
cadavere – dagli altri niente distingue:
lui, che s’è dato per vinto totalmente
 
- l’hanno ucciso! – spogliato da questa
vita ardente. – Diparti – or dunque paga!
 
Morte, oh, questo terribile usuraio!
- tanto, sia nell’animo che nel corpo
 
la febbre l’aveva già consumato - - serve
forse evocare il suo spirito ardente - - -
 
macché. E’ qui, presente. Non invitato.
Eterno plebeo. E’ lui il Signore.
 
III
Maggiore borghese. Cavallo non ne ha.
E’ innamorato della libertà senza
 
speranza. Vedi cosacco, perfino
della libertà tua. L’avevi maledetto,
 
“afferrando, trascinando” 3 - lo uccidi.
Qui, poco sopra a Fejéregyháza.
 
La tua picca è pronta a vendicarsi, 
trafiggendo i tuoi coetanei migliori.
 
IV
Tramonto? chissà se arriverà?
Guarda indietro, corre, ansima.
 
La via c’è – via d’uscita no. Se morire
è il mio destino: allora, io ti sfido Morte!
 
Di fronte, unica vita mia, mia anima.
Che morendo possa vederti ancora.
 
Che ti possa sentire, ti possa toccare.
Poi non v’è più tormento, ne sudore,
 
scoria, vergogna, nessuna pena.
Perché scappa la vita, la pazza?
 
sino l’ultimo minuto! Non v’è cura,
penna, inchiostro, mano che scriva,
 
mente per capire, occhio per vedere.
“Sono perduto, credo.” 4
 
 
 
1.e 2. Petőfi Sándor:
Egy gondolat bánt engemet
Mi tormenta un pensiero
3. Ómagyar Mária-siralom
Pianto di Maria – antico ungherese
4. József Attila: Óda
József Attila: Ode



Uploaded byP. T.
Source of the quotationC. I.

minimap