Tóth Árpád: Miért?

Portre of Tóth Árpád

Miért? (Hungarian)

Ablakomban, szürke esten,
Üldögélek, semmi kedvem,
Munka nélkül, tétlenül
Sok, sok percem elrepül.
 
Porbelepte, satnya ágra,
Szirmasíró, bús virágra
Nézek némán, hidegen,
Árva sorsuk mit nekem!
 
Lelkem üres, puszta, fásult,
És a perc mindegyre száguld,
Míg egy sápadt alkonyon
Itt kell hagyni ablakom...
 
S a halál szól irgalommal:
"Ne vesződj már szívbajoddal,
Jégkezemmel szeliden
Megsimítom, s elpihen."
 
Akkor vadul felsikoltok:
Nem akarok lenni boldog,
Élni, élni, akarok!
Miért? balga, bús titok!



Uploaded byP. T.
Source of the quotationT. A.

But why? (English)

My window seat, a greying eve,
Nary a joy, nary a peeve,
Nothing to do, an idle day.
Countless moments fly away.
 
Outside branches, stunted, hoary,
Blossoms mourning former glory.
Silently, detachedly,
I see a shared destiny.
 
My soul is empty, barren, wan,
The moment rushes on and on,
’Till one sunset's fading start
I'm told: “go!” and I depart…
 
Then death his caring voice will raise:
"Fret not over your heart's malaise,
All your ills I'll gently cure
With my icy hand for sure."
 
On hearing this, I wildly scream
That happiness is not my dream.
I want life! The life I had!
But why? A secret, foolish, sad.



Uploaded byP. T.
Source of the quotationL. A. K.

minimap