Weöres Sándor: Adagio (Adagio in Italian)

Portre of Weöres Sándor

Adagio (Hungarian)

Szállnak a vadlibák, szállnak,
a gyermekláncfü kelyhe becsukódik,
bugyrot cipel a nénike,
édesem messzire ment.
Megkérdezzem a nénikétől:
hova ment az édesem, hova ment?
Csak a vadlibák láthatják meg őt -
csak a gyermekláncfü szólhatna róla.
A csókod festi kékre az eget,
szemed szinétől zöldülnek a fák.
Nélküled üres minden képkeret
és világtalan az egész világ.
Multkor a kertembe egy fiu jött,
gyümölcsöt hozott a kosarában.
Kék ruhában jött, mint a napsugár,
kék ruhád eszembe jutott.
Csupasz volt a nyaka íve...
mosolygott... nézett hosszasan...
Gyümölcsöt hozott. Mind fanyar volt,
a madaraktól kérdezd, hova lett.
A csókod festi kékre az eget,
szemed szinétől zöldülnek a fák.
Nélküled üres minden képkeret
és világtalan az egész világ.
De rég nem láttam két szemedet!
s hogy fölébredtem egyszer éjjel,
a bokorról két mérges bogyó
bámult rám, sötét a sötétből.
De boldog voltam én veled!
s egy kövér ember jött szembe az uton,
bő volt nekem a köpenye,
bő volt neki a bánatom.

A csókod festi kékre az eget,
szemed szinétől zöldülnek a fák.
Nélküled üres minden képkeret
és világtalan az egész világ.



Uploaded byFehér Illés
Source of the quotationhttp://epa.oszk.hu

Adagio (Italian)

Volano le oche selvatiche, volano,
si chiude il calice del dente di leone,
la donnina trascina il fagotto,
la mia amata è andata lontano.
Lo chiederò alla donnina:
dov’è andata la mia amata, dov’è andata?
Solo le oche selvatiche la possono vedere –
di lei solo il dente di leone può parlare.
Il tuo bacio d’azzurro dipinge il cielo,
gli alberi rinverdiscono dal colore dei tuoi occhi.
Senza di te è vuota ogni cornice,
è non vedente tutto il mondo.
L’altro giorno è entrato un ragazzo nel mio giardino,
portava frutta nella sua cesta.
Venne vestito di blu come i raggi del sole,
il tuo vestito blu m’è venuto in mente.
L’arco del suo collo era nudo…
sorrideva… guardava lungamente…
Aveva portato della frutta, erano tutti aspri,
chiedi agli uccelli, dov’è finita.
Il tuo bacio d’azzurro dipinge il cielo,
gli alberi rinverdiscono dal colore dei tuoi occhi.
Senza di te è vuota ogni cornice,
è non vedente tutto il mondo.
Quanto tempo, che non vedevo i tuoi occhi!
e come una notte mi son svegliato,
dal cespuglio due bacche velenose
mi stavano fissando, buio dall’oscurità.
Quanto son stato felice con te!
e sulla strada un uomo grasso mi venne incontro,
era largo per me il suo mantello,
era vasta per lui la mia tristezza.
 
Il tuo bacio dipinge d’azzurro il cielo,
gli alberi rinverdiscono dal colore dei tuoi occhi.
Senza di te è vuota ogni cornice,
è non vedente tutto il mondo.
 
 
 



Uploaded byCikos Ibolja
Source of the quotationsaját

minimap