Weöres Sándor: Il Diluvio Universale (Az özönvíz in Italian)

Portre of Weöres Sándor

Az özönvíz (Hungarian)

Mikor a víz tetején forgó deszka vitte,

a deszka, mely forgott az örvény tűjén,

nem volt világtáj, csak forgás.

Menuh fölfelé nézett, a habos ködbe.

Nyújtotta két kezét:

"Uram, a ködöt hajtsd le rólunk,

küldd el előlünk az áradatot,

vedd kezem a tiedbe,

mint apámét és nagyapámét,

rejtsd a mélybe, a szent hegy alá,

tarthassa megint a világot."

 

Habzott a köd, forgott a víz.

Menuh kivette Mati öléből csecsemőjét.

"Uram, ládd, a két karomban elfér,

nem voltam-e én is ily kicsiny

és apám is, és nagyapám is?

Az örvénybe dobom,

ha meg nem segítesz engem."

 

A tajték felforrt,

a csecsemő fekete lett, mint a szén.

Ekkor Mati kikapta Menuh köpenye alól a lámpát,

a forgóba vetette.

Megint kezdődött a világosság.



Uploaded byP. T.
Source of the quotationhttp://mek.oszk.hu

Il Diluvio Universale (Italian)

Portandolo sul tavolo, che girava sulla superficie dell’acqua,

il tavolo, che girava in cima al vortice,non era un punto

cardinale, ma solo un giramento.

Menuh guardò all’ insù, nella nebbia densa.

Porse tutt’e due le mani:

“Signore, fa’ diradare la nebbia,

allontana l’ondata grande davanti a noi,

prendi le mie mani tra le tue,

come facesti con mio padre e mio nonno,

occultale nella profondità, sotto il monte sacro,

che possano di nuovo sostenere il mondo.”

 

Schiumava la nebbia, turbinava l’acqua.

Menuh prese il neonato dal grembo di Mati.

“Signore, guarda, mi sta in due mani,

forse non ero anch’io cosi piccolo,

e anche mio padre e mio nonno?

Lo buttero nel gorgo

se non mi vieni in aiuto.”

 

La spuma ribolliva,

il neonato divenne nero come il carbone.

Mati prese e strappò la lanterna da sotto

il  mantello di Menuh, e la buttò nel gorgo.

E la luce si diffuse di nuovo.

 



Uploaded byCikos Ibolja
Source of the quotationsaját

minimap