Haraldsdóttir, Ingibjörg: Breiðholt

Einhver önnur en ég
gæti átt þessa úthverfu daga:
svipgrátt sumarið
reykvískt regnið
og vonina þunga til flugs
meðan rólurnar ískra
 
Einhver önnur en ég
gengið hokin um stofur
hugað að blómum
leitað svara
í spegilbónaðri ásýnd hlutanna
 
Meðan ég lægi nakin
og innhverf
og umlukin hafi eða sandi
eða gegnsæjum
fjarlægðarbláma

Mintha minden naptalan napot
én kaptam volna útravalónak:
nyarunk vértelen fintorait
a reykjavíki szomorú esőket
a sóvárgást hogy a csikorgó hinták
karmaiból kirepüljek
 
elmeneküljek a súrolókefétől
ablaktisztítástól portörölgetéstől
s míg más beszélget virágaimmal
s a dolgok fényezett felszínén rekedve
az élet értelmén mereng
 
elmerülhetnék
mezítlen önmagamban
köröttem tengerrel csillogó homokkal
megmártózhatnék az áttetsző kékség
végtelenjében...