Corazzini, Sergio: Jöjj hát (Invito in Hungarian)
Invito (Italian)Anima pura come un’alba pura, anima triste per i suoi destini, anima prigioniera nei confini come una bara nella sepoltura,
anima, dolce buona creatura, rassegnata nei tristi occhi divini, non più rifioriranno i tuoi giardini in questa vana primavera oscura.
Luce degli occhi, cuore del mio cuore, tenerezza, sorella nel dolore, rondine affranta nel mio stesso cielo,
giglio fiorito a pena su lo stelo e morto, vieni, ho spasimato anch’io, vieni, sorella, il tuo martirio è il mio.
|
Jöjj hát (Hungarian)Ó tiszta lélek, hajnal tisztasága, te szomorú, te végzet űzte lélek, szegény rab, mint koporsó síri mélyben sínylődsz itt véges határokba zárva,
ó áldott lélek, te szelíd, te drága, isteni szemedben megtört remények, kertednek sorsa is csak az enyészet, oly hasztalan vár tavaszi sugárra;
szemem fénye, szívemnek szíve, társam, testvéri szó életem bánatában, sorsom egén elfáradt kósza fecske,
kora-hervadás liliomfa, zsenge holt szirom, nővér, jöjj, gyötrődtem én is, értem fájdalmad, hiszen az enyém is.
|