D’Annunzio, Gabriele: A nyom (L’orma in Hungarian)

(Madrigali Dell’Estate)

Sol calando, lungh'essa la marina

giunsi alla pigra foce del Motrone

e mi scalzai per trapassare a guado.

Da stuol migrante un suono di chiarina

venía per l'aria, e il mar tenea bordone.

Nitrí di fra lo sparto un caval brado.

Ristetti. Strana era nel limo un'orma.

Però dall'alpe già scendeva l'ombra.

(Nyári madrigálok)

Napszálltakor a tengerparthoz értem,

hol a Motrone tér bele, a renyhe,

s készülődtem átlábolni a gázlót.

Kivándorlóhajóról, át a légen

fuvolaszó szállt, s az ár visszazengte.

A perjefű közt vadló nyihorászott.

Megálltam. Furcsa nyom terült a sárba.

Ereszkedett már a havasok árnya.