Gozzano, Guido: A párbeszédek (I-II) (I colloqui (I-II) in Hungarian)
I colloqui (I-II) (Italian)I. Un libro di passato, ov'io reprima Venticinqu'anni! Medito il prodigio Venticinqu'anni... ed ecco la trentina spaventosa, l'età cupa dei vinti, O non assai goduta giovinezza, solo nell'ora trista del congedo! che fosti bella come un bel romanzo! II. Io piansi e risi per quel mio fratello A ciascun passo mi rivolsi indietro, Egli pensò le cose ch'io ridissi, Egli ama e vive la sua dolce vita; Non vissi. Muto sulle mute carte sorrido e guardo vivere me stesso.
|
A párbeszédek (I-II) (Hungarian)I. hagyott egy könyvet, benne zokogásom Huszonöt esztendő! . . . a lelkem ámul Huszonöt esztendő! ... nyakadra lépnek a negyvenes, sötét legyőzetettek Ó, elkótyavetyélt, szép ifjúságom, ismered meg igazán a szerelmet. mert szép valál, mint a legszebb regények! II. Érette gyakran sírtam és nevettem, Visszafordulva sokszor meg-megálltam, Ő tűnődött azon, amit beszéltem, Ő élte könnyű életét s szerette; Nem éltem. Néma lap fölé hajoltan, mosolygok s nézem magam, ahogy élek.
|