Solmi, Sergio: Április San Vittore-ban (Aprile a San Vittore in Hungarian)

Grazie sien rese ai ciechi

iddii ridenti, che il poeta trassero

di morte e dalla nera muda al gaio

giorno del camerone dove cantano

i giovinetti partigiani.

Aprile

dolce dormire, s’anche aspra s’ingorga

nelle bocche di lupo la sirena,

passa la conta, o sparano i tedeschi

sulle mura. Reclino

sul gomito piegato il mallo vergine

della capigliatura, dentro il sonno

fiducioso calati come in grembo

della madre al lontano

tempo dell’altra vita, oggi vi guardo,

miei quasi figli, fatti miei fratelli

da antica giovinezza che m’ha gonfio

il cuore all’improvviso, poi che il raggio

di miele della primavera cola

tra le sbarre, sull’impiantito stampa

riquadri luminosi, ed alle nostre

gracili vite a oscuro esito offerte

misura a lento passo eguale giorno.

Köszönet a világtalan mosolygó

isteneknek hogy kimentik a költőt

a pusztulásból a gubósötétből

e hodály víg fényébe hol az ifjú

partizánok dalolnak.

Április van

édes az alvás bár a nyers sziréna

a farkasok torkában duzzad és bőg

folyik a számbavétel és a német

falainkon tüzel most.

Hajam dús fürtjét könyökömre hajtom

az álomban mely úgy ereszkedik le

bizakodón akár anyai ölbe

egy távol másik élet

szebb korszakába s úgy nézek ma rátok

mint fiaimra, kik testvéreimként

kísértétek hajdanvolt ifjuságom -

megdobogtatja szívemet az emlék,

mézsugara a tavasznak lecsordul

a rácsok közt s a padlózatra fényes

mértani ábrákat vet és törékeny,

ki tudja mire nem szánt életünknek

egyforma napját léptei kimérik.