This website is using cookies

We use cookies to ensure that we give you the best experience on our website. If you continue without changing your settings, we'll assume that you are happy to receive all cookies on this website. 

Ungaretti, Giuseppe: Nép (Popolo in Hungarian)

Portre of Ungaretti, Giuseppe

Popolo (Italian)

Fuggì il branco solo delle palme

e la luna

infinita su aride notti

 

La notte più chiusa

lugubre tartaruga

annaspa

 

Un colore non dura

 

La perla ebbra del dubbio

già sommuove l’aurora e

ai suoi piedi momentanei

la brace

 

Brulicano già gridi

d’un vento nuovo

 

Alveari nascono nei monti

di sperdute fanfare

 

Tornate antichi specchi

voi lembi celati d’acqua

 

E

mentre ormai taglienti

i virgulti dell’alta neve orlano

la vista consueta ai miei vecchi

nel chiaro calmo

s’allineano le vele

 

O patria ogni tua età

s’è desta nel mio sangue

 

Sicura avanzi e canti

sopra un mare famelico



Uploaded byP. T.
Source of the quotationhttp://www.partecipiamo.it/Poesie/ungaretti

Nép (Hungarian)

Hagyd el a pálmák árva csapatát s a

magtalan éjek

fölött az óriási holdat

 

A borúsabb éj mint siralmas

teknőc

imbolyog

 

Egy szín nem állhat meg magában

 

A könnyes mámoros szorongás

izzítja már a pirkadást és

tűnékeny lábai előtt a

parázs hevét

 

Új szél lobbant föl immár

új kiáltásokat

 

Elveszett harsonákból a hegyekben

méhkaptárak születnek

 

Térjetek vissza ősi tükrök

víz rejtőző partszélei

 

És

míg most a bunda-hóban

kemény rügyek szegik be

apáink szokott szemhatárát

a tiszta csöndben

vitorla-sor fehérlik

 

Ó Hazám mindenik korod

véremben újraéledt

 

Bizton haladsz és énekelsz

egy éhes tenger habjain



Uploaded byP. T.
Source of the quotationhttp://csicsada.freeblog.hu

minimap