This website is using cookies

We use cookies to ensure that we give you the best experience on our website. If you continue without changing your settings, we'll assume that you are happy to receive all cookies on this website. 

Šimkus, Vladas: Sielos riksmas

Portre of Šimkus, Vladas

Sielos riksmas (Lithuanian)

Maldauju, broliai, popierių taupykim.
Naudokim daugtaškių, taškų daugiau.
Lakoniškiau metaforas tapykim.
Viena kita detalė – ir baigiau.

O mes išsiplėtojome kaip paršai.
Ir ne per vieną žanrą – per kelis.
Ateis diena, kada ne posmui – parašui
(svarbesniam daug!) skiautelės nebeliks.

Regiu aš mylimosios veidą blankų.
Trečia savaitė nerašau laiškų...
Apleistas paštas... O skyrybų blanką
net Kauno turguj nusipirkt sunku!

Dabar kiekvieną spausdinam. Net silpną.
Be pragiedrulio lyrikos lietus.
O reiks juk neštis nevyniotą silkę.
(Jau nekalbu apie tualetus.)

Darbai raudote rauda be ataskaitų.
Tušti ne tik stalai – tušti krepšiai! –
O pats, kolega, šių nelaimių sąskaita
kelintą epopėją jau rašai?

Taupykim, broliai, bent jau testamentui, –
o kas iš mūsų amžinai gyvens!..
Norėsime, kad mus ant marių kranto užkastų.
Ar prie mėlyno Lėvens.

Ir jeigu sielvartingos mano strofos
taip pat priartina prie katastrofos –
pasiaukoti pirmas aš galiu.
Einu į potekstę. Tyliu.



Uploaded byP. T.
Source of the quotationhttp://www.tekstai.lt

Kiáltvány (Hungarian)

Vigyázat! Spóroljunk a papirossal!
Több macskakörmöt, több pontot tegyünk,
fessünk szóképet lakonikusabban,
egy-két részlettel megelégedünk.

Még szétterpedünk, mint disznók a sárban.
És nem csak egy műfajban - többen is.
Majd egy strófának, egy aláirásnak
(sokkal fontosabb!) sem jut egy fityisz.

Látom szerelmem halálsápadt arcát:
három hete nem írok levelet...
Hagyom a postát... S válási blankettát
kapni fekete piacon se lehet.

Ma kiadunk mindenkit. Az ocsúját
főként. A líra szürke zápor-ár.
S ha heringet veszünk, nem csomagolják
(s a vécékről kár is beszélni már).

Sírnak a számadás nélküli munkák.
Üresek az asztalok s kosarak.
S ön, kartárs, nem értve korszakunk gondját,
egy életen át hány eposzt farag?

Spóroljunk, testvérek! hogy legalább a
végrendeletünkhöz legyen papír!
Azt akarjuk, hogy a tenger partjára
temessenek; vagy szebb a folyami sír.

S ha verseimet (mennyi gyászos strófa)
megközelíti majd e katasztrófa -
első áldozatom akkor se bús:
a lábjegyzetbe vonulok vissza. És kuss.



Uploaded byP. T.
Source of the quotationW. S.

minimap