This website is using cookies

We use cookies to ensure that we give you the best experience on our website. If you continue without changing your settings, we'll assume that you are happy to receive all cookies on this website. 

Baranauskas, Antanas: Anykščių šilelis (detalė)

Portre of Baranauskas, Antanas

Anykščių šilelis (detalė) (Lithuanian)

Kalnai kelmuoti, pakalnės nuplikę!
Kas jūsų grožei senobinei tiki?
Kur toj puikybė jūsų pasidėjo?
Kur ramus jūsų ūžimas nuo vėjo,
Kai balto miško lapeliai šlamėjo
Ir senos pušys siūravo, braškėjo?
Kur jūsų paukščiai, paukšteliai, paukštytės,
Katrų čilbančių teip ramu klausytis?
Kur jūsų žvėrys, gyvuliai, žvėreliai?
Kur žvėrų olos, laužai ir urveliai?
Visa prapuolę; tik ant lauko pliko
Kelios pušelės apykraivės liko!..
Skujom, šakelėm ir šiškom nuklotą
Kepina saulė nenaudingą plotą,
In kurį žiūrint teip neramu regis:
Lyg tartum rūmas suiręs, nudegęs,
Lyg kokio miesto išgriuvus pūstynė,
Lyg kokio raisto apsvilus kimsynė!..

Miškan, būdavo, eini - tai net akį veria;
Vat teip linksmina dūšią, ažu širdies tveria,
Kad net, širdžiai apsalus, ne kartą dūmojai:
Ar miške aš čia stoviu, ar danguj, ar rojuj?!
Kur tik žiūri, vis gražu: žalia, liekna, gryna!
Kur tik uostai, vis miela: giria nosį trina!
Kur tik klausai, vis linksma: šlama, ūžia, siaudžia!
Ką tik jauti, vis ramu: širdį glosto, griaudžia!

Minkštučiukai samanų patalai ištiesti
Galvą in save traukia ir liula užliesti.
Uogienojai kaip rūtos kelmais kelmais želia,
Juodas, raudonas uogas išsirpusias kelia.
Ant žalio, rausvo, balkšvo dugnio taškai grybų
Terp medžių marguliuoja iš savų sodybų.
Voveruškų leikelės kur ne kur pro plyšį
Iš po samanų marškos sarmatlyvai kyši.
Čia paliepių torielkos po mišką išklotos,
Čia kiauliabudės pūpso lyg pievos kimsotos,
Čia po eglėm šeimynom sudygę ruduokės,
Čia pušyne iš gruodo išauga žaliuokės,
Čia rausvos, melsvos, pilkos ūmėdės sutūpę, -
Linksmutės, gražiai auga, niekas joms nerūpi.
Čia kazlėkai pakrūmėm ant piemenų tako
Tartum kupkeliai kniūpšti, kaip Mickevčius sako.



Uploaded byP. T.
Source of the quotationhttp://antologija.lt

Az anykščiai erdő (részlet) (Hungarian)

Fenyőfedte hegységek, kopasz domboldalak,
Hajdani szépségteket hiszik-e még manap?
Ragyogástok hova lett, mely elbűvölt régen?
Ezüst erdők, hova tűnt zúgástok a szélben?
Évszázados fáitok nyugodt susogása,
Hajló, vén fenyveitek hangos ropogása?
Madaraknak hova lett csattogó zenéje,
Mely szolgált az emberek gyönyörűségére?
Hol vannak állataid, vadak és szelídek?
Hol rejtett barlangjaik, odvak, menedékek?
Messze tűntek mindezek: a kopár mezőben
Immáron csak egynehány göcsörtös fenyő teng!...
Tűlevéllel, tobozzal, gallyal lepett, árva
Pusztaságra tűz le a déli nap sugára.
Elborul a tekintet rápillantva tüstént,
Mintha látná leégett palotának üszkét,
Mintha földig lerontott, puszta várost látna,
S viruló nádas helyén parlagot találna.

Zöld erdő, ha benne jársz, szemedet nyugtatja,
Vidámítja lelkedet, szíved elragadja,
S át- meg átmelegedvén, azt kérdezed nyomban:
Erdőben sétálgatok, vagy paradicsomban?
Amire csak rátekintsz: üde, sudár, lombos,
Körös-körül jó szagok csiklándják az orrod.
Fülelj szerte bármire: zeng, susog és tapsol,
Békességgel vesz körül, simogat, vigasztal.

Mohaágyak süppedő vánkosuk kínálják,
Fáradt fejed selymükön pihenőre várják.
Vad gyümölcsök csokrosan, mint a ruta, nőnek,
Hamvas, érett fekete s vörhenyes színűek.
Barna s fehér alapon, zöld birodalomban,
Fák tövén és lomb között tarkállik a gomba.
Rókagombák népei szégyenlősen állnak,
Mohaingből sárgállón előkandikálnak.
A vargánya tányérja barnállik a gazból,
Kifutott a pöfeteg, mint tej a lábasból.
Kucsmagomba családja csokormódra nyílik,
Szürke, kék és barnaszín galambgomba búvik.
Vígan, szépen sarjadnak, gondot nem ismernek,
Pásztorösvény mentiben tinorúk teremnek,
Mickiewicz szavával: felfordított kelyhek.



Uploaded byP. T.
Source of the quotationSz. D.

minimap