Campert, Jan: Szonettek Cynarának (XIV) (Sonnetten voor Cynara (XIV) in Hungarian)
Sonnetten voor Cynara (XIV) (Dutch)Rebel, mijn hart, gekerkerd en geknecht, die aan de tralies van de al-dag rukt; weest om uw tijdlijk lot geenszins bedrukt, al zijn de kluisters hard, de muren hecht.
Want in de aanvang werd het u voor-zegd, dat het aan enkelen steeds is gelukt het juk te breken, dat hun schouders drukt, laat dus niet af maar vecht en vecht en vecht.
Breekt uit en blaast de dove sintels aan, die zijn verdoken onder 't rokend puin; vaart stormgelijk over de lage tuin,
die Holland heet; slaat doodlijk toe en snel, opdat het kwaad schrikk'lijk zal ondergaan, o hart, mijn hart, o bloedrode rebel.
|
Szonettek Cynarának (XIV) (Hungarian)Rebellis, szív, igába törve rab, mikor a köznap rácsát rontanád, e pillanatnyi sorsodat ne bánd habár a vas kemény, és tart a fal.
Kezdettől hallod bármily nagy a baj, valakit mindig küld e bús világ, mi válluk nyomja törni az igát, hát küzdj és küzdj, ne add fel oly hamar.
Kitörhetsz, menj, fújd a hunyó parázst, amit megannyi füstös rom temet keverd viharként fel e kerteket
lapos Holland hazánk, hogy rothadó bűn kora tűnjön, mérj rá gyors csapást, Ó szív, szívem, te vérrőt lázadó.
|