Crespo, Gonçalves: Na Aldeia
Na Aldeia (Portuguese)Duas horas da tarde. Um sol ardente nos colmos dardejando e nos eirados. Sobreleva aos sussurros abafados o grito das bigornas estridente.
A taberna é vazia; mansamente treme o loureiro nos umbrais pintados; zumbem à porta insectos variegados, envolvidos do sol na luz tremente.
Fia à soleira uma velhinha: o filho no céu mal acordou da aurora o brilho saiu para os cansaços da lavoura.
A nora lava na ribeira, e os netos ao longe correm seminus, inquietos, no mar ondeante da seara loura.
|
Falun (Hungarian)Két óra, délben. A nap izzva küllőt gördít szérűkön s házak zsuppos ormán; a tikkadt rikkantásokat gorombán verik le éles csöngéssel az üllők.
A kocsma üres. Vetett árnya gyűrött, ahogy pihegve borzong a borostyán; a reszketeg verőfényben forogván az ajtón legyek tarka népe zümmög.
A küszöbön anyó sző; fia hajnal hasadtán fölserkent a pirkadattal, s földjére ment, nehéz fáradozásra;
menye patakban mos; sok unokája félcsupaszon ugrál pajkos-merészen a szőke zab hullámzó tengerében.
|