O'Neill, Alexandre: Háztáji revolver (O revólver de trazer por casa in Hungarian)

Querem fazer de mim o revólver de trazer por casa,

Fizeram já de mim o revólver de trazer por casa,

Aquele que toda a gente ,uma,duas vezes na vida,

Encosta por teatro a um ouvido

Que acaba por se fechar envergonhado.

Um bom revólver domesticado:

Algumas noções de pré-suicídio,mas não mais,

Que a vida está muito cara e a aventura

Nem sempre devolve o barco que lhe mandam.

Quem espera por mim não espera por mim

E talvez me encontre por um acaso distraído.

Mas no meu obsceno mostruário de gestos,

Guardo o mais obsceno

Para quando a ilusão se der...

Azt akarják, legyek háztáji revolver,

s íme, az is lettem: háztáji revolver,

amit az ember életében párszor

ripacs mozdulattal halántékához emel,

s amely aztán szégyenkezve mond csütörtököt.

Egy jól gondozott háztáji revolver:

előjáték az öngyilkoláshoz, de nem több,

mert bizony, az élet drága, és a kaland

néha nem ereszti vissza a vakmerő hajóst.

Aki rám vár, az nem vár rám soha,

és talán elég egy szórakozott véletlen.

De obszcén gesztusaim albumában

ott lapul a legkomiszabb,

s készül a szemfényvesztő alkalomra…