Pessoa, Fernando: Adonisz kertjében tünékeny rózsák (As rosas amo dos jardins de Adónis in Hungarian)
As rosas amo dos jardins de Adónis (Portuguese)(Odes de Ricardo Reis)
As rosas amo dos jardins de Adónis, Essas volucres amo, Lídia, rosas, Que em o dia em que nascem, Em esse dia morrem. A luz para elas é eterna, porque Nascem nascido já o Sol, e acabam Antes que Apolo deixe O seu curso visível. Assim façamos nossa vida um dia , Inscientes, Lídia, voluntariamente Que há noite antes e após O pouco que duramos.
|
Adonisz kertjében tünékeny rózsák (Hungarian)
(Ricardo Reis ódái)
Adonisz kertjében tünékeny rózsák, Szívemnek, Lídia, oly kedvesek, Hiszen a születésük S haláluk napja egy. Nekik a fény örökké fenn világít, Mivel a Nap előttük született, S mikor leszáll Apolló, A sorsuk már betelt. Eképpen élünk, mi is, Lídia, Önként, tudatlanul s csak egy napig, Két éjszaka között él Időnk és elvirít.
|