Vulturescu, George: A költészet mocsár (SCRISUL E O MLAŞTINĂ in Hungarian)
SCRISUL E O MLAŞTINĂ (Romanian)Mă târăşte până la pagină o reptilă căreia nu-i văd chipul. Ca şi cum m-ar înşfăca din mâlul unei mlaşini mă aruncă aici: „În Miez de Zi e Miezul Nopţii şi tu scrii asta?”
E o tavă de aur pagina pe care văd o pasăre. Trebuie să-i rup gâtul sau mi se cere s-o duc în dar altcuiva? Te văd, cititorule, cum flămânzeşti: e Miez de Noapte în Miez de Zi şi trebuie să mă vezi şi tu: rup din carnea păsării şi mănânc. Pe tavă a rămas sânge sau scrisul meu e sânge îngheţat?
Mai văd râul din sat şi pe Ioan căzând sub sloiuri. Scriu şi Ioan se agaţă de litere şi urcă pe mal de unde îmi face semne: „Tu, frate al adevărului din Miez de Zi stai pe malul Nopţii şi nu întinzi mâna? Crezi că nu trebuie să faci niciun efort pentru ca literele să devină un nume?…”
|
A költészet mocsár (Hungarian)
A papírhoz vonszol egy hüllő melynek nem látom ábrázatát. Mintha kiragadna az ingoványból lehajít ide: „Délben van Éjfél és te ezt írod?”
Aranytálca a lap melyen egy madarat látok. Ki kell tekernem a nyakát vagy ajándékba kell adnom valakinek? Látlak, olvasó, ahogyan éhezel: Délben van Éjfél és neked is látnod kell engem: tépek a madár húsából és eszem. A tálcán vér maradt. Vagy írásom alvadt vér?
Még látom a folyót a faluban és Jánost aki a jeges vízbe esik. Írok miközben János a betűkbe kapaszkodva kiér a partra és onnan integet nekem: „Te, testvére az igazságnak Déltől az Éjszaka partján üldögélsz és nem nyújtod kezedet? Azt hiszed semmit nem kell tenned, hogy betűid egy névvé álljanak össze?...”
|