Fet, Afanaszij Afanaszjevics: Я уезжаю
Я уезжаю (Russian)Я уезжаю. Замирает В устах обычное «прости». Куда судьба меня кидает? Куда мне грусть мою нести?
Молчу. Ко мне всегда жестокой Была ты много, много лет, — Но, может быть, в стране далекой Я вдруг услышу твой привет.
В долине иногда, прощаясь, Крутой минувши поворот, Напрасно странник, озираясь, Другого голосом зовет.
Но смерклось, — над стеною черной Горят извивы облаков, — И там, внизу, с тропы нагорной Ему прощальный слышен зов.
|
Útra kelek (Hungarian)Útra kelek... Amíg kimondom, megfagy a szokott „ég veled". Merre-hová vet most a sorsom? Hová vigyem a terhemet?
Hallgatok. Kínnal, gyötrelemmel zártál körül sok év alatt -, talán ott, idegenben egyszer, meghallom hívó hangodat.
Bércek között, búcsút kiáltva, ha éles az útfordulat, a búcsúzó sokszor hiába szólongatja a másikat.
Ám amidőn a szürkület jő, arannyal hímzett éjszaka -, a szűk ösvényen, odalentről, fölzeng a távozó szava.
|