This website is using cookies

We use cookies to ensure that we give you the best experience on our website. If you continue without changing your settings, we'll assume that you are happy to receive all cookies on this website. 

Gumiljov, Nyikolaj: Акростих

Portre of Gumiljov, Nyikolaj

Акростих (Russian)


Ангел лег у края небосклона,
Наклонившись, удивлялся безднам:
Новый мир был синим и беззвездным,
Ад молчал, не слышалось ни стона.

Алой крови робкое биенье,
Хрупких рук испуг и содроганье,
Миру снов досталось в обладанье
Ангела святое отражены.

Тесно в мире; пусть живет, мечтая
О любви, о свете и о тени,
В ужасе предвечном открывая
Азбуку своих же откровений.



Source of the quotationSzilárd Léna: Az orosz irodalom a XIX-XX. század fordulóján, I. kötet

Akrosztichon (Hungarian)

Angyal ült ki szélére a mennynek,
Nézett-nézett ámulón a mélybe.
Nem volt még az új világnak fénye.
A pokolban senki sem kesergett.

A piros vér félénk lüktetése,
Halovány kezek – riadt virágok,
Mától a világé lett az álmok
Angyalának szent arcmása-képe.

Túl szűk e föld! Lásson Anna álmot
Otthonában szerelemről, árnyról,
Végül a kinyilatkoztatások –
Az övéi – könyve is kitárul.




minimap